Társadalomképek és tagolódás a hosszú idősorok tükrében (1920–2016) : párhuzamos megközelítések a rétegződéskutatásban

Harcsa, István (2023) Társadalomképek és tagolódás a hosszú idősorok tükrében (1920–2016) : párhuzamos megközelítések a rétegződéskutatásban. REPLIKA (128). pp. 139-165. ISSN 0865-8188

Preview

Text replika_128-9_Harcsa.pdf Download (495kB) | Preview

Abstract

A társadalmi tagolódásról szóló tanulmány két nagyobb kérdéskörre fókuszál: az egyik a kutatók társadalomképével, illetve azzal foglalkozik, hogy az miként befolyá- solja a kapott eredmények értelmezését; a másik a társadalomszerkezet hosszú távú ala- kulásába beágyazva a középrétegesedés folyamatát próbálja nyomon követni. A kutatói társadalomkép szerepével kapcsolatosan azt a tézist fogalmaztuk meg, hogy a szakmai mainstream kutatói által végzett kutatások többnyire az európai centrumban kialakult normatív megközelítésen alapulnak. Ha e nézőpont alapján vizsgáljuk a kelet-közép-eu- rópai országok, benne hazánk társadalmi tagolódását, akkor az így kapott „külső tükör” segíti a jobb megértést is. Mindazonáltal hasznos, ha – ezzel párhuzamosan – a kelet-kö- zép-európai modell keretei között is megpróbáljuk értelmezni adatainkat, illetve a trende- ket, mert csak ily módon kaphatunk kellően objektív képet. A középrétegesedést illetően elmondható, hogy e mögött konjunkturális tényezők is meghúzódtak, amelyek megha- tározták a folyamat minőségét. A viszonylag rövid konjunktúraciklusok többnyire csak korlátozott lehetőségeket tudtak nyújtani, ezért az érintettek jelentős része nem tudott felzárkózni a középréteg „organikus” részéhez, ily módon a törékeny „konjunkturális” kö- zéprétegek soraiban maradtak, vagy még azokból is kiestek.

Actions (login required)

Edit Item