A kukorica kártevő lepkéinek ökológiája: új kairomonok és feromonok feltárása a növényvédelmi előrejelzés érdekében = Chemical ecology of lepidopterous pests of corn: identification of new kairomones and pheromones for practical monitoring

Szőcs, Gábor and Fónagy, Adrien and Kiss, József (2007) A kukorica kártevő lepkéinek ökológiája: új kairomonok és feromonok feltárása a növényvédelmi előrejelzés érdekében = Chemical ecology of lepidopterous pests of corn: identification of new kairomones and pheromones for practical monitoring. Project Report. OTKA.

Preview

PDF 37355_ZJ1.pdf Download (90kB)

Abstract

Több forrásból származó hatóanyaggal, kapszulával, kibocsátóval, csapdával több helyütt, többismétléses kísérletben megerősítettük, hogy a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) hazai populációi az ismert feromonkomponensekkel, és PAA-val nem csapdázhatók. A hímek viselkedési válasza szélcsatornában a quantifikált feromonkivonatokra szignifikánsan nagyobb volt, mint az azonos dózisú szintetikus keverékre. Tenyésztünkből származó szűz nősténylepkék ezreinek feromonkivonatát GC-FID/EAD-el elemezve valóban találtunk két ismeretlen komponenst (csápválasz), de ezek mennyisége nem érte el a szerkezetazonosításhoz használt GC-MS érzékelési határát. Ultrahangos akusztikus kommunikációnak nem találtuk jelét. A hazai populációt az amerikaival összevetve, nem találtunk molekuláris biológiai különbséget. Igazoltuk azt a feltevésünket, hogy a kukoricamoly eredeti tápnövénye, a vadkomló (Humulus lupulus L.) erős csápválaszt vált ki a nőstényekből. és a nőstények orientációját komló illatanyagokra, szélcsatornában. A komló illatanyagainak GC-FID/EAD analízise több csápválaszt kiváltó komponenst jelzett. A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) feromoncsapdás rajzásmenete, a kukorica csövekben megjelenő kishernyók szezonalitása és a kukorica fenológiai állapota közti időbeli összefüggés vizsgálata során rámutattunk, hogy azoknál a hibrid fajtáknál, amelyek már elérték az R1-es stádiumot, a rajzáscsúccsal egyidőben már sok kishernyó található a csövekben, tehát a védekzés nem halasztható. | We corroborated earlier data that Hungaraian populations of European corn borer, (Ostrinia nubilalis) can not be monitored with pheromone / kairomone traps, by using synthetic pheromone components coming from various labs, various types of traps bodies and dispersers, or complete set of pheromone traps, as well as of using PAA. However, quantified pheromone extracts evoked significantly higher response from males in a flight tunnel than syntethic blends at the same dose levels. We prepared ovipositor tip extracts from thousands of unmated females, and analysed them by GC-FID/EAD, and found two additional antennal responses. However, the amounts of these compounds were below the detection limit of GC-MS. No sign of acustic communication (ultrasound) was found. No genetic differences between a Hungarian and an American O. nubilalis populations were found. We showed that O. nubilalis females orient towards hop (Humulus lupulus L.) volatiles in flight tunnel. GC-FID/EAD analysis of hop volatiles revealed several antennal responses, which need structure elucidations. We studied synchrony between seasonal flight pattern of cotton bollworm, Helicoverpa armigera, as monitored by pheromone trapping, appearance of L1 larvae in cobs and the phenological stage of corn. We found that peak capture coincides with appearance of L1 larvae in case of those corn hybrids which already reached the R1 phenological stage. Consequently, control application should be performed here without delay.

Actions (login required)

Edit Item