Az alapjogvédelem előtérbe kerülése az európai nyomozási határozat és a kölcsönös elismerés elve kontextusában

Szijártó, István (2023) Az alapjogvédelem előtérbe kerülése az európai nyomozási határozat és a kölcsönös elismerés elve kontextusában. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY, 64 (3). pp. 52-70. ISSN 0002-564X

Preview

Text 2023-3_tan_SzijartoIstvan.pdf Download (170kB) | Preview

Abstract

A tanulmány az európai nyomozási határozat és a kölcsönös elismerés elve közötti kapcsolatot vizsgálja. Az elv a tagállamok között folytatott büntető igazságügyi együttműködés alapját képezi a Tamperei program 1999-es elfogadása óta. Az EU jogalkotó intézményei másodlagos jogforrások segítségével együttműködési rendszereket hoznak létre, amelyek a kölcsönös elismerés elvén alapulnak, és érvényt szereznek neki a bűnügyi együttműködés során. Ezek célja, hogy leegyszerűsítsék a határon átnyúló bűnügyi együttműködés folyamatát. Mivel az EU tagállamai elutasítják a büntető igazságügyi rendszereiket érintő intenzív jogharmonizációt, az elv kiemelt jelentőségű e politikában. Emiatt az EU jogalkotó intézményei létrehoztak egy szabályozási mechanizmust, amellyel garantálni lehet az elv alkalmazását a bűnügyi együttműködés során. Noha az európai nyomozási határozatot létrehozó irányelv nagyrészt átveszi ezt a szabályozási mechanizmust, több újítást is tartalmaz, mint például az eltérő nyomozási cselekmény elrendelésének a lehetősége, a kibocsátó és a végrehajtó hatóság közötti kommunikáció mértékének növelése és az alapjogi megtagadási indok. E tanulmány arra keresi a választ, hogy a jogalkotó miért döntött úgy, hogy bevezeti ezen szabályokat annak ellenére, hogy szembemennek a kölcsönös elismerés elvére épített bűnügyi együttműködési rendszernek az irányelv elfogadásáig megismert logikájával, és arra a következtetésre jut, hogy e szabályok elsősorban az alapjogvédelmet kívánják erősíteni az ENYH irányelv által létrehozott együttműködési rendszerben.

Actions (login required)

Edit Item