Pakisztán a destabilizáció útján? : Politikai és gazdasági válságjelenségek a dél-ázsiai államban = Pakistan on the Path to Destabilization? : Political and Economic Crises in the South Asian Country

Csicsmann, László (2024) Pakisztán a destabilizáció útján? : Politikai és gazdasági válságjelenségek a dél-ázsiai államban = Pakistan on the Path to Destabilization? : Political and Economic Crises in the South Asian Country. MKI ELEMZÉSEK : A MAGYAR KÜLÜGYI INTÉZET IDŐSZAKI KIADVÁNYA (1). pp. 1-9. ISSN 2063-9244

Preview

Text KE-2024_01_Pakisztan_destabilizacio_Csicsmann.pdf Download (433kB) | Preview

Abstract

Pakisztán az elmúlt hónapokban az országban uralkodó politikai és gazdasági válság, valamint a növekvő radikalizálódás következtében a nemzetközi közösség figyelmébe került. 2022-ben a fegyveres erők megvonták a támogatást Imrán Khán kormányától, amely egy újabb alkotmányos válságba sodorta a dél-ázsiai államot. Az ország történetének egyik legnépszerűbb politikusát, az egykori krikettjátékost különféle vádakkal börtönbe zárták, és eltiltották a 2024. februári választásokon való indulástól. A mögötte álló politikai erő azonban képes milliókat mobilizálni, ahogy azt az elmúlt két évben láthattuk. Pakisztán gazdasága az összeomlás szélére került a politikai krízissel egyidőben. 2023 nyarán sikerült egy újabb IMF megállapodást kötni, amelynek előfeltétele megszorító intézkedések meghozatala, amely könnyen ronthat az életkörülményeken a 240 milliós országban. Továbbá az elmúlt két esztendő – összefüggésben a 2021-es kabuli tálib hatalomátvétellel – a radikalizáció újabb hullámát hozta el a dél-ázsiai országban. A kabuli tálib kormányzattal szoros kapcsolatokat ápoló pakisztáni tálib mozgalom, a TTP tehető felelőssé a 2022-ben és 2023-ban jelentkező jelentősebb terrorhullámért, amelyre válaszként Pakisztán az illegálisan az országban tartózkodó afgán menekültek kiutasításában találta meg a megoldást. Az elemzés a politikai és gazdasági válságjelenségek mellett a fokozódó radikalizálódás hátterét járja körbe. The country’s growing extremism and political and economic crises have drawn the attention of the international community to Pakistan in recent months. The military withdrew political backing from Imran Khan’s administration in 2022, throwing the South Asian nation into yet another constitutional crisis. Having been one of the most popular politicians in the nation’s history, the former cricket player was imprisoned on a number of crimes and barred from running in the elections scheduled for February 2024. But as we have seen over the last two years, the political force behind him is capable of mobilizing millions of people. In the summer of 2023, a new agreement with the IMF was signed, subject to austerity measures that would easily make life worse in a nation with 240 million people. Moreover, the last two years have seen a new surge of radicalization in the South Asian country, which is not independent from the Taliban takeover of Kabul in 2021. A significant wave of terror attacks in 2022 and 2023 was carried out by the TTP, the Pakistani Taliban movement. The TTP has strong ties to the Taliban administration in Kabul. Pakistan has responded to the attacks by forcibly expelling Afghan refugees from the nation. The analysis explores the causes of the increasing radicalization in addition to the phenomena of the political and economic crises.

Actions (login required)

Edit Item