A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) nőstényeit vonzó kairomonok azonosításának elsődleges eredményei

Fejes-Tóth, Alexandra and Molnár, Béla Péter and Szőcs, Gábor and Bozsik, Gábor and Kárpáti, Zsolt (2014) A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) nőstényeit vonzó kairomonok azonosításának elsődleges eredményei. In: 60. Növényvédelmi Tudományos Napok, 2014.02.18-2014.02.19, Budapest.

Preview

Text a_kukoricamoly_nostenyeit_vonzo_kairomonok.pdf Download (299kB) | Preview

Abstract

A kártevők előrejelzése az egyik legfontosabb feladat az integrált növényvédelemben. A tápnövényekből származó illatanyagok (kairomonok) segítségével olyan előrejelzési módszert lehet kidolgozni, aminek segítségével a kártevő rovarok nőstényeit lehet szabadföldön csapdába csalogatni monitorozás céljából. Segítségükkel pontosan meg tudjuk állapítani mikor és milyen egyedszámban fordulnak elő az adott faj egyedei, ezenkivül a tömeges megjelenéskor az adott kultúrában a védekezést a fogott egyedek számához időzíthetjük. A Magyarországon 1 millió ha-on termelt kukoricának az egyik legveszélyesebb kártevője a kukoricamoly. A faj szabadföldi nyomonkövetésére kiváló lehetőséget nyújthatnak a kairomonokkal csalétkezett, nőstények befogására alkalmas csapdák. Ennek érdekében munkánk során azt a célt tűztük ki, hogy kukoricából (Zea mays Pioneer P9578) olyan illatanyagokat azonosítsunk, melyek vonzó hatással bírnak a kukoricamoly nőstényeire. Első lépésként 2 napos, párosodott nőstények fiatal, 4-6 leveles fenofázisú kukoricára repülését és peterakását figyeltük meg laboratóriumi körülmények között rovar szélcsatornában. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a szélcsatornában reptetett nőstények közül 92% pozitív anemotaxist mutatott, vagyis a tápnövény (kukorica) irányába repült, illetve az összes vizsgált egyed közül 40% elérte a kukoricát és tojásrakási hajlandóságot mutatott. Ezután a vonzó hatásúnak bizonyult növény légteréből 4 órán keresztül illatanyagokat gyűjtöttünk SuperQ abszorbens segítségével, melyet n-hexán oldószerrel eluáltunk. Az így elkészített kivonatot gázkromatográffal egybekötött elektroantennográf (GC-EAD) segítségével vizsgáltuk, mely során a párosodott nőstény lepke csápja működött bioszenzorként. E módszer segítségével a kivonatban 3 olyan komponenst találtunk, melyekre a csáp válaszolt. Ezután gázkromatográffal egybekötött tömegspektrométer (GC-MS) segítségével azonosítottuk a 3 aktívnak talált komponens kémiai szerkezetét. Ezek a következők voltak: (Z)-3-hexenol, nonanal és decanal. Célunk e három vegyület különböző arányú keverékének tesztelése rovar szélcsatornában, majd a megfelelő keverék megtalálása után szabadföldi csapdázások elvégzése, mely elvezethet egy gyakorlati előrejelzésre alkalmas kairomonokkal csalétkezett csapda kifejlesztéséhez.

Actions (login required)

Edit Item