A mikrobiális flóra epidermális barrier funkcióra gyakorolt hatása in vitro tenyésztett keratinocitákban

Bolla, Szilvia Beáta and Tax, Gábor and Erdei, Lilla and Urbán, Edit and Kemény, Lajos and Szabó, Kornélia (2014) A mikrobiális flóra epidermális barrier funkcióra gyakorolt hatása in vitro tenyésztett keratinocitákban. Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 90 (6). p. 256. ISSN 0006-7768

Preview

Text Bolla_MDT_2014.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

Az emberi bőr egyik funkciója az, hogy megvédje a szervezetet a patogén kórokozóktól és a káros környezeti hatásoktól. Ismert, hogy bőrünk felszínén különböző baktériumok és mikrobák által kialakított úgynevezett kommenzális flóra található. Az viszont kevésbé ismert, hogy ezen mikrobiális flóra milyen hatással van a humán epidermális sejtekre és a bőr homeosztázisára. Célunk annak a megismerése volt, hogy a kommenzális flóra egy tagja a Propionibacterium acnes (P.acnes) baktérium törzs hatással van-e az epidermális barrier funkciójára. Ezen vizsgálatok elvégzéséhez humán papilloma vírussal immortalizált keratinocita (HPV-KER) sejteket kezeltünk különböző dózisú és eltérő filogenetikai csoportba tartozó P.acnes baktérium törzsekkel (889, 6609, ATCC11828), majd vizsgáltuk a barrier funkció változását valós időben az xCELLigence rendszert alkalmazva. Az eredményeink arra utalnak, hogy baktérium kezelés hatására dózisfüggő változások indulnak, melyek mértéke eltér a különböző baktérium törzsek között. Azt is vizsgáltuk, hogy baktérium kezelés hatására változik-e a konfluens monolayer HPV-KER sejt kultúrában a claudin 1,2,4 (CLDN 1,2,4), az occludin (OCL1) és a zonula occludens (ZO1) tight junction fehérjék mRNS szintű kifejeződése. Az általunk használt sejtekben a vizsgált gének közül a CLDN2 és 4 nem volt kimutatható mRNS szinten. A CLDN1 mRNS szintű kifejeződése csökkent, míg az OCL1 és a ZO1 szintje emelkedett baktérium kezelés hatására. A P.acnes baktérium hatására veleszületett immun és gyulladásos folyamatok indulnak a keratinocita sejtekben. Ezért a sejteket TNF gyulladásos citokinnel (1, 5, 10g/ml) kezeltük és vizsgáltuk a barrier funkcióra gyakorolt hatását. Azt tapasztaltuk, hogy TNF kezelés, ezáltal a gyulladásos folyamatok hatására meglazulhat az epidermális barrier szerkezete, mely lehetővé teszi, hogy a baktérium által szekretált anyagok eljussanak a mélyebb szöveti rétegekbe. Ezen eredmények alapján feltételezhető, hogy a mikrobiom hatással lehet a bőr barrier funkciójára. Valamint hogy ezen események fontos szerepet játszhatnak számos különböző bőrbetegség patogenezisében.

Actions (login required)

Edit Item