Anyagfilozófiák

Ferkai, András (2011) Anyagfilozófiák. Építés – Építészettudomány, 39 (3-4). pp. 209-218. ISSN 0013-9661

Text eptud.39.2011.3-4.5.pdf Restricted to Repository staff only until 30 September 2031. Download (809kB)

Abstract

A közelmúlt építészeti gondolkodásában fontos helyet foglal el az a – nevezzük így – fenomenológiai irányzat, amely az egzisztenciálfilozófia hatására a megélt tapasztalatot állítja a figyelem középpontjába. Kevéssé ismert azonban, hogy ezek a gondolatok nem a nyolcvanas években merültek föl először, és nem a posztmodernnel, illetve a dekonstrukció autonóm építészet fogalmával való szembenállásként fogalmazódtak meg, hanem az internacionális modern ellenében, közvetlenül a második világháború után. Az előadás az anyaghoz fűződő viszony megváltozását vizsgálja az ötvenes-hatvanas évek építészetében, Alison és Peter Smithson példáján, különös tekintettel arra, milyen szerepet játszott a filozófia ebben a változásban. Olyan kérdésekre keres választ, hogy az anyagi minőség felértékelődése valóban csak a hagyományos, természetes anyagokra vonatkozott-e, vagy kiterjedhetett a technikai értelemben korszerű építőanyagokra is. Nosztalgiáról, egyfajta konzervativizmusról van itt szó vagy a modernitás másfajta, alternatív felfogásáról? Ezzel szoros összefüggésben: mennyire korhoz kötött gondolatok ezek, és van-e aktualitása ma az efféle magatartásnak? | A crucial issue in the architectural thinking of the last decades is the phenomenological approach in which lived experience is in the centre of the attention. It is less known that these ideas were raised first not in the 1980s but much earlier, right after the Second World War, and mostly on the influence of the Existentialist philosophy. The paper investigates how the relation of architects to the matter changed from the abstract surfaces of the avant-garde of 1920s to the rough and honest materials and everyday look of the 1950s New Brutalism. The discussion focuses on the theories and practice of Alison and Peter Smithson and their artist friends in the Independent Group to explain in what sense their art could present an alternative to the mainstream Modernism of the after-war years. The paper tries to answer questions like how their theory was related to Sartre, Merleau-Ponty or Michel de Certeau? Is the ‘As Found” principle and their approach to matters of the everyday a period-bond phenomenon or has any topicality in the architectural discourse after the second Millenium?

Actions (login required)

Edit Item