Bemerkungen zur Kontinuität und Diskontinuität auf ausgewählten Gräberfeldern des Donau-Theiss-Gebietes

Kemenczei, Tibor (2010) Bemerkungen zur Kontinuität und Diskontinuität auf ausgewählten Gräberfeldern des Donau-Theiss-Gebietes. Archaeologiai Értesítő, 135 (1). pp. 27-51. ISSN 0003-8032

Text archert.135.2010.2.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2030. Download (1MB)

Abstract

In diesem Beitrag ist die Entwicklung der ausgewählten Gräberfelder des Donau-Theiß-Gebietes analysiert, insbesondere hinsichtlich des Vorhandenseins einer scheinbaren Kontinuität oder Diskontinuität. Dabei reicht der Zeitrahmen von der mittleren Bronzezeit bis zur späten Eisenzeit bzw. bis zur ungarischen Landnahmezeit. Die Grabfunde weisen darauf hin, dass keine echte Belegungskontinuität in diesen Gräberfeldern besteht. | Az Alföldön ásatásokat végző régész számára nem meglepő, ha egy lelőhelyen több korszakból származó, más-más nép által hátrahagyott sírokat talál. Ezek a sírok nyilvánvalóan nem egy temetőt alkotnak. A szakirodalomban olvashatók ezzel ellentétes vélemények is. Az ezek alapjául szolgáló érvek azonban ellentmondásban vannak az egy helyen kiásott temetkezések leleteinek korával. Erre több példa is említhető. B. Hänsel és Kalicz N. a Gelej-Kanális-dűlőben és Tiszafüred-Majoros-halmon kiásott őskori temetőkről úgy vélték, az ott feltárt, de nem közölt sírok azt bizonyíthatják, hogy hosszabb időszakon át egy és ugyanaz a közösség folyamatosan temetkezett azonos területen. A Tiszafüred-Majoros-halmi bronzkori temető esetében az idősebb és a fiatalabb korú temetőrészek korban valóban érintkeznek egymással. A Gelej-Kanális-dűlőben, valamint a közeli Mezőcsát-Hörcsögös-dűlőben kiásott temetőrészek kora között azonban jelentős, több száz év korkülönbség van, azaz nem egy és ugyanazon közösség hagyta hátra őket. A Kisalföld északi részén, Maňa (Nagymánya) határában feltárt temetőről C. Metzner-Nebelsick azt állította, hogy ott az egész vaskor idején folyamatosan temetkeztek. A temetőben öt a Kr. e. 8. századból származó, kettő a Kr. e. 6. századból származó, 109 kelta, valamint 23 kora középkori sírt tártak fel (3. kép). A Kisalföld északi részén másutt is ástak ki egy területen fekvő kelta és kora középkori temetőket (Holiare/Gellér, Malé Kosihy/Ipolykiskeszi, Trnovec nad Váhom/Tornóc). A korban érintkező szkíta és kelta periódusokból származó sírokat többek között az Észak-Alföldön fekvő Muhi-Kocsmadombon tártak fel. Az 1930-as években a Kocsmadomb keleti részén kiásott szkíta kori, Kr. e. 6–5. századi temetkezések száma huszonöt (4. kép B, C, D). Kelta temetkezéseket az 1972–1977 közötti ásatások hoztak felszínre. A közölt temetőtérkép (4. kép A) szerint a szkíta kori és kelta temetkezések külön-külön csoportot alkotnak. Az Észak-Alföldön szkíta kori és kelta leletek együtt a Kesznyéten-Szérűskerten kiásott temetőben kerültek még napvilágra. A Duna–Tisza közén, Tápiószelén feltárt, 435 sírból álló Kr. e. 6–5. századi temetőnek a szélén csak egyetlen kelta, a La Tène C periódusból származó hamvasztásos temetkezést találtak. Ezenkívül a területen két rézkori, hat szarmata és 33 kora középkori magyar sír feküdt. Ezek a sírok tehát nem bizonyítják a temetkezési hely időben folyamatos használatát. Szkíta kori temető területén a legtöbb kelta sírt a Dél-Alföldön, Orosháza-Gyopároson ásták ki, szám szerint tizenegyet (5. kép A). A szkíta jellegű Alföld-csoport temetkezéseinek száma 153 (5. kép A). A 134. sírból közölt bronzfibulák (5. kép D) párhuzamainak kora alapján a kelta hamvasztásos temetkezéseket jóval később, a Kr. e. 3. században létesítették. A Dél-Alföldön Hódmezővásárhely-Kishomok-dűlőben a szkíta kori Alföld-csoport 26 temetkezését ásták ki, valamint négy kelta és hat gepida sírt tártak fel. A legkésőbbi szkíta kori sírok a Kr. e. 5. századra, a kelta sírok a La Tène C periódus elejére keltezhetők. A 248 szkíta kori sírt magában foglaló nagy dél-alföldi temető területén, Csanytelek-Újhalastó lelőhelyen mindössze egy, a 93. számú sírból kerültek elő kelta típusú tárgyak (6. kép). A bronzfibulák a Kr. e. 3. században voltak divatban. Ebben a sírban az elhunytat zsugorított helyzetben temették el. A másutt feltárt ugyanilyen rítusú néhány kelta sír nem feltétlenül a helyi szkíta kori lakosság temetkezési módját tükrözi. Zsugorított helyzetben a szolgaság, az adott közösségből való kivetettség miatt a népvándorlás korában és a magyar középkorban is temettek el elhunytakat. A Csanytelek-Újhalastó lelőhelyen feltárt összesen 252 sír közül 248 származik a szkíta korból, egy a rézkorból, kettő pedig a szarmata korból. Egy sír tartalmazott kelta leleteket. Eszerint a különböző korú temetkezések ezen a helyen sem alkották egy nép temetőjét. Észak-Magyarországon, Nógrádkövesden 17 szkíta korú, egy kelta és négy honfoglalás kori magyar temetkezést tártak fel. A hegyvidéki lelőhelyek közül még Pilinyen és Hatvan-Boldogon ástak ki egy-egy lelőhelyen szkíta jellegű és kelta sírleleteket, ezek helyéről azonban nem maradt fenn adat. A Kisalföld északi részén elterjedt Alföld-csoport (pl. Smolenice/Szomolány, Modrany/Madar, Chotín/Hetény) végének időpontját Bučany (Bucsány) temetőjének leletei jelölik ki. Itt 41 sírt tártak fel, amelyek közül tizenhárom alföldi szkíta jellegű mellékleteket tartalmazott, míg a többi temetkezés a La Tène A periódus jellegzetes tárgytípusait. Ebben a temetőben a temetkezések kora tehát tényleg kontinuitást mutat. Kelta sírokat más korszakok temetkezéseivel együtt az Alföldön több helyen is találtak (7–8. kép). Ezek a nem különálló temetőt alkotó magányos vagy kis számú kelta sírok sorába tartoznak. Szkíta kori sírokat más korok népcsoportjainak temetkezéseivel azonos területen tizenöt helyen tártak fel (pl. Törökszentmiklós-Surján: 9. kép). A fenti adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a szkíta jellegű Alföld-csoport népének és más népek temetkezéseinek – így a kelta korú síroknak – egy helyen való előfordulása nem azt bizonyítja, hogy az adott temetőt folyamatosan egy közösség használta. Az Alföld-csoport népességének jelenlétét a kelta időszak lakosságában több sírlelet, teleplelet is tanúsítja. Tévesnek bizonyult azonban az a feltevés, amely szerint a szkíta kori fazekasság a kelta agyagművességtől vette át a korongolt kerámia készítését. Két egymást követő korszakból származó sírok előfordulására egy temetkezési helyen a kelta és szarmata népesség temetkezései is példával szolgálnak (8. kép). Ebből a tényből azonban nyilvánvalóan nem lehet a helyi kelta lakosság és a jövevény szarmaták egy időben használt közös temetőire következtetni. A Nyugat-Németország területén található bronz- és vaskori temetkezési helyek periódusokon átívelő használatára utaló adatokat A. Jockenhövel állította össze. A magyar Alföldön azonban ettől teljesen eltérő volt a települési-természeti kép. Ennek a tájnak jelentős része állandóan vagy időszakosan vízjárta terület volt. A mindig száraz, kiemelkedő hátságokat ezért több korszak eltérő eredetű lakossága is települési-temetkezési helyéül választotta (10. kép). Egyes vaskori temetőkben a szkíta jellegű Alföld-csoport és a kelta közösségek temetkezéseinek kora között jelentős időbeli távolság van. A Kisalföld északi részén és a Duna–Tisza közén az Alföld-csoportot a La Tène A periódus idején váltották fel a kelták. Ennek a kornak jellegzetes emlékei a Bučany temetőjében és Hatvan-Bajpusztán napvilágra került temetkezések. Ebben az időszakban, feltehetően a kelta csoportok előrenyomulásának következtében szűnt meg az Alföld-csoport több temetőjében a sírok földbe helyezése. A Kr. e. 5. század második felében, a 4. század első felében tehát egymás mellett, egymással határos településterületen éltek az eltérő eredetű közösségek. A kelták beáramlása az Alföldre a Kr. e. 4. század utolsó évtizedeiben, a 3. század elején vált tömegessé, és ez már az Alföld-csoport teljes, a Tiszától keletre fekvő területét is érintette. A szarmata népnek a kelta kort követő időszakból, a Kr. u. 1. századból származó, a korábbi temetkezési helyeken feltárt sírjai ugyanúgy nem alkotnak egy temetőt, mint a szkíta kori Alföld-csoport és a kelták egy helyen előkerült temetkezései.

Actions (login required)

Edit Item