Polgár-bosnyákdomb – lithic assemblages

Kozłowski, Janusz K. and Kaczanowska, Małgorzata (2009) Polgár-bosnyákdomb – lithic assemblages. Archaeologiai Értesítő, 134 (1). pp. 23-30. ISSN 0003-8032

Text archert.134.2009.2.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2029. Download (403kB)

Abstract

This is a study of the stone tools found in the rubble of a Prototiszapolgár culture house and the humus layer above during the 2007 excavations of Polgár-Bosnyákdomb. This assemblage marks an important interface between Late Neolithic and Early Copper Age lithic industries in this transitional period. The repertoire of raw materials is dominated by specimens from eastern sources, while the technology is characterized with Late Neolithic traditions. | Polgár-Bosnyákdomb lelőhelyről két sorozat kőeszköz-anyagot elemeztünk: az egyik a ház omladékából (376 db), a másik a fölötte lévő humuszrétegből származott (342 db). A két, statisztikailag jelentős sorozat megfelel a településen megfigyelt proto-tiszapolgári kultúra fázisának.A pattintott kőeszközök változatos nyersanyagból készültek: makroszkópos módszerrel 27 fajta szilikátos kőzetet tudtunk elkülöníteni, amelyek gyakran meglehetősen távoli területekről származnak. A ház és a humuszréteg leletanyagában a pontosabban nem meghatározható, de mezozoikus rétegből származó kovák domináltak. Hat kovatípus olyan nyersanyagból készült, amely Nyugat- és főként Délnyugat-Románia területéről ismert mészkő rétegekben fordul elő. A következő nyersanyag, amelyből pattintott kőeszközöket állítottak elő, a limnokvarcit – ezt közepes távolságból szerezték be, a Tokaji- és a Zempléni-hegységből. A Kárpáti I. típusú obszidián a ház leletanyagának 12,2%-át, míg a humuszrétegnek 17,0%-át adta. Távoli, „északi” nyersanyagokból is készültek eszközök, így a Kraków–Czêstochowa-fennsík jura kori tűzkövéből és a Visztula középső medencéjének területéről eredeztethető „csokoládé” kovából. A Dnyeszter felső folyásának medencéjéből származó, kréta kori kova előfordulása a házban meglehetősen alacsony (4,7%), de a humuszrétegben már magasabb (7,0%). Más nyersanyagok csak szórványosan fordulnak elő – például a Mátra vidéki vörös radiolarit vagy jáspis, illetve a talán kelet-szlovákiai szarukő.A pattintott kőeszközök nyersanyagának változatosságával ellentétben a csiszolt eszközöké már nem ilyen gazdag: a kőipar nagy része tokaji fehér tufából és homokkőből készült.A Polgár-Bosnyákdomb lelőhelyen használt kő nyersanyag összetétele alapvető változásokat jelez a késő neolitikum–rézkor váltásának idején. Bár a nagyon változatos nyersanyagtípusok már a tiszai kultúra késői időszakára is jellemzőek, irányultságuk mégis kelet felé módosul. A folyamatot jól jelzi a talán nyugat-romániai mezozoikus kovák és a Kárpátokon túli területekről származó krétai kovák megjelenése. A nyersanyagforrások eltolódása részben megfelel a proto-tiszapolgári kultúra kelet felé történő terjeszkedésének. Az északnyugati kapcsolatok meglétét az obszidián és a limnokvarcit nyersanyagok bizonyítják.A magköveket elő-magkő formájában szállították a lelőhelyre, míg az obszidián kis, 2–4 cm átmérőjű rögökben került a településre. A magkövek aránya 4,5%, a tűzköveké 44,5%, a pengéké 26,5%, végül az eszközöké 15,1%. A nagyobb eszköztípusok ilyenfajta megoszlása általában olyan lelőhelyekre jellemző, ahol az eszközöket helyben készítik és használják, de ahol a redukció csak részben történt a helyszínen.A bosnyákdombi pengék „mediolithic” technikával készültek. Ez azt jelenti, hogy a lelőhely kőipara korábbi, mint a rézkor kezdetére jellemző ún. „metrikus forradalom” (amikor a makrolitikus eszközöket nyomásos technikával állítják elő). Csak a tiszapolgári – valamint a késő lengyeli – kultúrákra jellemző ez a fajta technológiai átalakulás. A retusált eszközök csoportja szintén közelebb áll a tiszai és lengyeli kultúrákhoz, mint a rézkori iparokéhoz. Ezt a vakarók és a vakaró-csonkított eszközök magas száma, illetve a trapézok, retusált pengék és fúrók jelenléte jelzi.A retusált eszközök összetétele sokban emlékeztet a középső és késő neolitikum technológiai-stiláris hagyományaira, bár néhány jellegzetességük már inkább a rézkori iparokra utal. Fontos megemlíteni, hogy a használati nyomok elemzése alapján az eszközöket csak igen kis számban használták aratásra; sokkal jellemzőbb a bőr- és famegmunkálás.

Actions (login required)

Edit Item