Magyar Szívelégtelenség Regiszter 2015–2016. Kezdeti eredmények | Hungarian Heart Failure Registry 2015–2016. Preliminary results

Nyolczas, Noémi and Heltai, Krisztina and Borbély, Attila and Habon, Tamás and Járai, Zoltán and Sziliczei, Erzsébet and Stadler, Péter and Faludi, Réka and Herczeg, Béla and Papp, Előd and Lakatos, Ferenc and Nagy, Katalin and Katona, András and Kovács, Imre and Tomcsányi, János and Nagy, András and Sepp, Róbert (2017) Magyar Szívelégtelenség Regiszter 2015–2016. Kezdeti eredmények | Hungarian Heart Failure Registry 2015–2016. Preliminary results. Orvosi Hetilap, 158 (3). pp. 94-100. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2017.30671.pdf Download (331kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: A szívelégtelenség az elmúlt évtizedek jelentős terápiás fejlődése ellenére is rossz prognózisú és különösen a nagyszámú kórházi felvétel miatt igen magas költségigényű kórkép. Mindezek miatt a magas szakmai színvonalú ellátás alapvető érdeke a betegeknek, az ellátóknak és a finanszírozóknak egyaránt. Egy adott kórkép vonatkozásában az ellátási színvonal értékelésének legjobb módszerét a betegségspecifikus regiszterek jelentik. Mind ez ideig Magyarországon a szívelégtelenségben szenvedő betegek jellemzőit, ellátását értékelő regiszter nem volt. E hiány pótlására hozta létre a Magyar Kardiológusok Társasága a Magyar Szívelégtelenség Regisztert. Jelen közlemény célja a regiszter céljainak, módszertanának, működésének és első éves eredményeinek bemutatása. A regiszter célja egy korszerű, internetalapú adatbázis kialakítása, ami nagyszámú, aktuálisan vagy korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre került, illetve aktuálisan vagy korábban súlyos szívelégtelenség (NYHA III–IV.) miatt ambuláns ellátásban részesült beteg adatait összegzi. A regiszter kialakításában jelenleg 17 kardiológiai osztály vesz részt. A tervezett betegszám 2000. A betegeket első lépésben egy évig tervezzük követni (pilot vizsgálat), majd ezt követően, a megfelelő tapasztalatok értékelése után, hosszú távú követést tervezünk. A regiszterben adatokat gyűjtünk a szívelégtelenség típusára (csökkent – LVEF≤45% – vs. megtartott ejekciós – LVEF>45% – frakciójú szívelégtelenség), etiológiájára, a komorbiditásokra, a diagnózishoz felhasznált vizsgálatokra, a kezelés során alkalmazott terápiás módszerekre, valamint a hospitalizációra és a mortalitásra vonatkozóan. Az első év során a regiszterbe bevont 698 beteg kiindulási adatait értékelve azt láttuk, hogy a betegek többsége (87,8%) csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben szenved, 39,8%-ban a szívelégtelenség hátterében coronariabetegség áll, a társbetegségek közül leggyakoribb a hypertonia, ezt követik a diabetes mellitus, a veseelégtelenség és a COPD. A betegek 94,4%-a kapott ACE-gátlót vagy angiotenzinreceptor-blokkolót, 95,9%-a béta-receptor-blokkolót és 73,9%-a mineralokortikoidreceptor-antagonistát. A neurohormonális antagonista készítmények átlagos dózisa minden szer esetében meghaladta az irányelvekben meghatározott céldózisok felét. A kardiális reszinkronizációs kezelés alkalmazása 11,7%-os, az implantálható cardioverter defibrillátorral élők aránya 25,8% volt. A Magyar Szívelégtelenség Regiszterbe eddig bevont betegek gyógyszeres és eszközös kezelése megfelel az aktuális irányelvek előírásainak. Ez azonban minden bizonnyal nem azt jelenti, hogy hazánkban a szívelégtelenség-ellátással nincs probléma, hanem azt, hogy a szívelégtelenség kezelése iránt elkötelezett kardiológiai osztályokon az irányelveknek megfelelő szívelégtelenség-gondozással magas színvonalú betegellátás érhető el. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 94–100. | Abstract: Heart failure is associated with a poor prognosis despite significant advances in the pharmacological and device therapy and incurs very high cost because of frequent hospitalizations. Therefore, professional high-quality care is essential for both patients and the healthcare system. The best way to evaluate the quality of care for a particular disease is the use of disease-specific registries. Until now, there has not been a registry evaluating characteristics and management of heart failure patients in Hungary. For that reason, the Hungarian Society of Cardiology initiated the set-up of the Hungarian Heart Failure Registry. The Aim of this paper is to present the goals, methods and first year results of the Hungarian Heart Failure Registry. The goal of the Registry is to create a modern, web-based database that summarizes the data of large number of patients who are currently or were previously admitted to hospital or who are currently or were previously patients in an outpatient department due to severe heart failure (NYHA III–IV). Currently 17 cardiology departments participate in the development of the Registry. The planned number of patients is 2000. Initially follow-up was planned for one year (pilot study). After the evaluation of the relevant experiences of the pilot study, long-term follow-up is planned. The Registry collects information about the type of heart failure (heart failure with reduced – LVEF≤45% – vs. preserved – LVEF>45% – ejection fraction), etiology, co-morbidities, diagnostic methods, treatment as well as morbidity and mortality. After the first year, assessing the baseline parameters of 698 patients enrolled in the Registry we found that the majority of patients (87.8%) has heart failure with reduced ejection fraction and in 39.8% of the patients heart failure has an ischaemic origin. The most frequent co-morbidity was hypertension followed by diabetes, renal insufficiency and COPD. The patients were treated with ACE inhibitors or ARBs in 94.4%, with beta blockers in 95.9%, and mineralocorticoid receptor antagonists in 73.9%. The mean dose of neurohormonal antagonists was higher than half of the target dose defined by current guidelines. The use of cardiac resynchronisation therapy was 11.7% and implantable cardioverter defibrillator was 25.8%. The pharmacological and device therapy of patients who were enrolled in the Registry until now was fit the current guidelines’ recommendations. This, however, does not mean that the management of heart failure is without problems in our country but that high quality patient care is available with adequate heart failure treatment in cardiology departments dedicated to heart failure care. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 94–100.

Actions (login required)

Edit Item