REAL

Az árvaszúnyogegyüttes jellemzése a Tisza keresztszelvényében különböző gyűjtési módszerek összehasonlításával | Characterization of the Chironomid assemblage at a crosssection of the river Tisza comparing different sampling methods

Móra, Arnold and Csépes, Eduárd and Tóth, Mónika and Debreceni, Ágnes and Dévai, György (2005) Az árvaszúnyogegyüttes jellemzése a Tisza keresztszelvényében különböző gyűjtési módszerek összehasonlításával | Characterization of the Chironomid assemblage at a crosssection of the river Tisza comparing different sampling methods. Acta Biologica Debrecina. Supplementum oecologica hungarica, 13. pp. 147-157. ISSN 0236-8684

[img]
Preview
Text
1128424.pdf

Download (226kB) | Preview

Abstract

Az árvaszúnyogok jelentős szerepet töltenek be a vízfolyások élőlényegyütteseiben, ezért vizsgálatuk mindig a hidrobiológiai kutatások fontos részét képezte. Leggyakrabban ezekben a vizsgálatokban lárvákat használtak fel, ugyanakkor a család sajátosságai, főként a fajok azonosításával kapcsolatos nehézségek rendkívül kritikussá tették felhasználásukat az eredmények értékelésében. Az árvaszúnyog-bábbőrök gyűjtése kiválóan alkalmas és széles körben alkalmazott módszer a vízfolyások árvaszúnyog-együtteseinek jellemzésére, a tér- és időbeli, illetve minőségi és mennyiségi előfordulási viszonyok leírására (CASAS és VILCHEZ-QUERO 1989; COFFMAN 1973; GARCIA és LAVILLE 2000, 2001; RUSE és DAVISON 2000; WILSON 1977, 1989). Alkalmasságuk egyrészt abból adódik, hogy gyűjtésük a lárvákénál jóval könnyebb (WILSON 1980), másrészt sokkal több faj azonosítható bábbőr alapján (RUSE 1995). Az is bizonyítást nyert, hogy megfelelő gyűjtési stratégiával az árvaszúnyog-együttes hasonlóképpen írható le (FRANQUET és PONT 1996) mind a bábbőrök, mind a lárvák, mind pedig az imágók felmérése alapján. A bábbőrök gyűjtésének módszere nehezen hasonlítható össze más módszerekkel, mivel ez a vízfolyás egészét jellemzi, beleértve azokat a habitatokat is, ahonnan a lárvák gyűjtése nehéz, vagy egyáltalán nem is lehetséges (RUSE és WILSON 1984). Egy másik probléma, hogy nehéz lehatárolni azt a távolságot, amelyből a bábbőrök érkeznek a gyűjtés helyére. A bábbőrök kb. 1–3 napig úszhatnak a víz felszínén, de többnyire fennakadnak valamilyen akadályon (pl. köveken, faágakon), vagy pedig a víz örvénylése miatt süllyednek el hamarabb (RUSE 1995). Az általuk megtett távolság így kisvízfolyásokban 50–500 m (WILSON és BRIGHT 1973), nagyobb folyókon ennél több, de ritkán haladja meg a néhány kilométert (RUSE és WILSON 1984). A víz felszínén sodródó uszadék különleges élőhelyet jelent a vízi élőlények számára. Az uszadékban élő állatközösségeket eddig kevesen vizsgálták (STUR et al. 2000), pedig ezek gyűjtése fontos kiegészítő információkat szolgáltathat egy folyó élővilágáról (PRINGLE és RAMÍREZ 1998). Vizsgálatainkat a Felső-Tisza magyarországi szakaszának egyik keresztszelvényében végeztük. Dolgozatunkban azt elemezzük, hogy az árvaszúnyogegyüttesek jellemzésében mennyire eltérő eredményeket kapunk a lárvák, illetve a bábbőrök gyűjtésével. A mennyiségi adatok nehéz összehasonlíthatósága miatt elsősorban a fajkészletben tapasztalható eltéréseket vizsgáltuk az üledékből és az uszadékból gyűjtött lárvák és a bábbőrök esetében. | Different types of samples were investigated based on chironomid collections at a cross-section of the River Tisza between Tiszamogyorós and Lónya. Three types of samples were compared by their species composition: larval samples collected from the sediment, larval samples collected from the floating litter and drifting pupal exuvial samples. The cluster-analysis and the multidimensional scaling shows similar results, the species composition of the exuvial samples differed from the larval samples which were similar. The species were classified to groups based on their preference for biocoenotic regions. Discriminant analysis based on the ratio of these groups shows the correctness of the original three types of samples. The different types of samples can give different information on the chironomid assemblages. Our results shows that the collection of the pupal exuviae is more useful to explore the total fauna of a river section.

Item Type: Article
Subjects: Q Science / természettudomány > QH Natural history / természetrajz > QH301 Biology / biológia
Q Science / természettudomány > QL Zoology / állattan
Depositing User: Erika Bilicsi
Date Deposited: 18 Apr 2013 14:35
Last Modified: 27 Jan 2016 06:51
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/4890

Actions (login required)

Edit Item Edit Item