Tatárjuharos-tölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957) az Észak-Mezőföldön és a Zámolyi-medence környékén

Horváth, András and Kevey, Balázs and Lendvai, Gábor and Simon, György and Sonnevend, Imre (2017) Tatárjuharos-tölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957) az Észak-Mezőföldön és a Zámolyi-medence környékén. BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK, 104 (1). pp. 109-130. ISSN 0006-8144

Preview	Text 05_Horvath_et_al.pdf Download (405kB) | Preview
Preview	Text 05_Horvath_et_al_EM.pdf Download (142kB) | Preview

Abstract

E dolgozatban, a Mezőföld löszön kialakult erdőssztyep- tölgyeseit bemutató soro za tunk harmadik részeként, most a Mezőföld északi peremvidékén és az azzal szomszédos területen megtalált nyílt vagy félig nyílt lombkoronaszintű állományokat vizsgáltuk abból a célból, hogy elterjedésüket, szüntaxonómiai helyzetüket, növényföldrajzi jellemzőiket és állapotukat meghatározzuk. Az Észak-Mezőföldön található fásításokat és erdőmaradványokat Nádasdladánytól Gyúróig áttekintve kilenc helyszínen találtunk természetes eredetűnek ítélt nyílt erdős sztyep állományokat, amelyekből összesen 20 ftoszociológiai mintát vettünk. A mintákat hagyományos és sokváltozós módszerekkel elemeztük. Az észak- mezőföldi minták a mintánkénti fajszám, a lombkoronát alkotó fajok mintánkénti száma tekintetében lényegében nem különböztek a mezőföldi mintáktól. Szintén nagyfokú hasonlóság mutatkozott a meghatározó szüntaxonok karakterfajainak csoportrészesedésében a délkelet-európai bokorerdők (Orno-Cotinion s. l.) fajainak kivételével, amely számottevően magasabb, mint a Mezőföld esetében. A flóraelemek csoportrészesedéseinek eloszlása és rangsorrendje nagymértékben hasonló, de az észak-mezőföldi mintákban a szubmediterrán s. l. és közép-európai fajok csoportrészesedése magasabb, az eurázsiai és adventív fajoké pedig alacsonyabb a mezőföldi mintákhoz képest. A sokváltozós csoportosítás során élesen elkülönültek a Vértes melegkedvelő tölgyeseitől, és a Mezőföld és a Velencei-hegység mintái között foglaltak helyet. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a vizsgált területen található molyhos tölgyes állományok a 18. század végén megtalálható erdők maradványainak tekinthetők, részben már extrazonális helyzetben. Jellemzőik alapján a tatárjuharos- tölgyesekkel (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris) azonosíthatók, de e társulásnak már egy erősen szubmediterrán jellegű változatát képviselik. Termőhelyi viszonyaikban és faji összetételükben kifejezetten átmeneti jellegűek az alföld erdőssztyep-erdői és a középhegységek molyhos tölgyesei között.

Actions (login required)

Edit Item