Néhány nitrogéntartalmú gyomirtó szer fotobomlásának vizsgálata GC-MS módszerrel

Lányi, Katalin and Dinya, Zoltán (2002) Néhány nitrogéntartalmú gyomirtó szer fotobomlásának vizsgálata GC-MS módszerrel. Agrokémia és Talajtan, 51 (3-4). pp. 491-504. ISSN 0002-1873

Preview

Text agrokem.51.2002.3-4.15.pdf Download (250kB) | Preview

Abstract

Összehasonlító vizsgálatokat végeztünk 13 gyomirtó szer hatóanyagán azok fotobomlási folyamatainak tanulmányozására. Mivel a spontán alapfolyamatok megfigyelése volt a célunk, nem használtunk adalékanyagokat. Bár a természetben a növényvédő szerek számtalan, a bomlásukat befolyásoló anyaggal találkoznak, a kutatás e fázisában ezeknek a hatásoknak a vizsgálata nem volt célunk. A vizsgálatok alapján felvázoltuk az egyes hatóanyagok bomlási sémáját és a bomlás időbeli lefutását. Megállapítottuk, hogy valamennyi vizsgált vegyület jól mérhető fotoaktivitást mutatott vizsgálati körülményeink között, valamint hogy a legtöbb vegyület bomlásterméke kevésbé környezetidegen, mint az eredeti vegyület volt. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy természetes körülmények között a talajban számos egyéb folyamat is lejátszódik, a vizsgált vegyületek — elsősorban bázikus jellegű — nitrogénatomján a mikrobiális folyamatok hatására N-oxidáció is bekövetkezhet. Ez egyrészt közvetlenül nitrozovegyületek kialakulásához vezethet, amelyek már magukban is igen toxikusak és karcinogének. A talajban előforduló nitrit- és különösen a nagy mennyiségű nitrátionokkal ezek a nitrozovegyületek tovább is reagálhatnak, és ez a folyamat a fokozottan agresszív karcinogén N-nitrózaminok keletkezéséhez vezethet. Mivel ezek a folyamatok talajtípus függőek, további vizsgálatuk elengedhetetlen. | The photodegradation features of 13 N-containing herbicides (atrazine, cyanazine, terbuthylazine, terbutryn, diuron, phenuron, chloroxuron, methabenzthiazuron, buthylate, cycloate, EPTC, molinate, vernolate) were examined. The compounds were completely degraded using a high pressure mercury vapour lamp, and the degradation process was followed by consecutive gas chromatographic measurements. The structure of the degradation products was determined by gas chromatographic–mass spectrometric measurements. All the compounds studied had measurable photochemical activity, although the actual and average degradation rates varied significantly (Figs. 1, 3 and 5). The most significant processes in the photodegradation of triazines are the partial or complete loss of side-chains, or rather the substitution of the heteroatomcontaining side-chain to a hydroxyl group (Fig. 2). The loss and oxidation of the alkyl chains are also the dominant processes during the degradation of ureas (Fig. 4), while the substitution of a halogen atom to a hydroxyl group and the hydroxylation of the aromatic ring are the secondary processes. In the case of thiolcarbamates, the most frequent processes are the α- and β-oxidation of alkyl groups connected to the nitrogen atom. In most cases, the N-formyl and N-dealkylated products were identified in the degradation mixture (Fig. 6).

Actions (login required)

Edit Item