P—Zn kölcsönhatás mészlepedékes csernozjom talajon kukorica monokultúrában

Kádár, Imre and Turán, Tamás (2002) P—Zn kölcsönhatás mészlepedékes csernozjom talajon kukorica monokultúrában. Agrokémia és Talajtan, 51 (3-4). pp. 381-394. ISSN 0002-1873

Preview

Text agrokem.51.2002.3-4.8.pdf Download (198kB) | Preview

Abstract

Szabadföldi P—Zn műtrágyázási tartamkísérletünket 1978 őszén állítottuk be löszön képződött, mély humuszrétegű, vályog mechanikai összetételű karbonátos csernozjom talajon, Intézetünk nagyhörcsöki kísérleti telepén. A talaj szántott rétege 5 % CaCO3-ot, 3 % humuszt tartalmaz; Ca, Mg, Mn és Cu elemekkel kielégítően, N és K elemekkel közepesen, P és Zn elemekkel gyengén ellátott. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a termőhely aszályra hajló, vízmérlege negatív. A 4P × 3Zn = 12 kezelést 3 ismétlésben, split-plot elrendezésben állítottuk be. A parcellák mérete 4,9x15=73,5 m². Főparcellaként a 0, 100 kg/ha/év, 500 kg/ha/5 év, 1000 kg/ha/5 év P2O5-trágyázás, alparcellaként a 0, 20, 40 kg/ha/5 év Zn-trágyázás szolgált szuperfoszfát és ZnSO4 formájában. Alaptrágyaként az egész kísérletben egységesen 200 kg/ha N-és 200 kg/ha K2O-műtrágyát alkalmaztunk NH4NO3 és KCl formájában. A termesztett kukoricahibrid az Mv-SC 580 volt. Az első 4 év eredményei alapján levonható főbb következtetések: Kísérleti körülményeink között, ezen a foszforral gyengén ellátott talajon, az évenként adott 100 kg/ha P2O5-trágyázás kielégítheti a kukorica P-igényét. Előretrágyázás formájában ez a mennyiségű foszfor 4–5 évre számolva egyszerre is kiadható. Az 1000 kg/ha feltöltő P2O5-trágyázás gazdaságtalan és Znhiányt indukálva terméscsökkenéshez vezethet. Az AL-oldható P2O5-tartalom optimumát a 100–150 mg/kg érték jelezheti a szántott rétegben. Az egyoldalú, 1000 kg P2O5/ha adaggal előidézett P-túlsúlyt és szemterméscsökkenést a 40 kg/ha Zn-trágyázással lehetett ellensúlyozni. A KCl+EDTA módszerrel meghatározott Zn-tartalom optimumát 2–3 mg/kg talajbani koncentráció mutatta. Irodalmi adagokkal összhangban a kukorica kiegyensúlyozott tápláltsági állapotát a 4–6 leveles légszáraz hajtásban mért 0,3–0,5 % P és 30–60 mg/kg Zn, míg a címerhányáskori levél optimális összetételét 0,25–0,40 % P és 25 mg/kg feletti Zn-koncentráció-tartomány jellemezheti. A P/Zn arányának ideális értéke a vegetatív növényi részekben 50–150 közöttire tehető. Amennyiben ez a P/Zn arány jelentősen 200 fölé emelkedik, a Zn-trágyázás hatékony lehet. A P-túlsúly növelte a meddő tövek előfordulását 1978-ban, amikor szemtelítődés idején (augusztusban) aszály uralkodott. Ebben az évben a termő tövek 13–20 %-a bizonyult terméketlennek. | A long-term field P—Zn fertilization experiment was set up in autumn 1978 on calcareous chernozem soil with a deep humus layer and loam texture, formed on loess, at the Nagyhörcsök Experimental Station of RISSAC. The ploughed layer contained 5% CaCO3 and 3% humus, and was satisfactorily supplied with Ca, Mg, Mn and Cu, moderately well with N and K, and poorly with P and Zn. The groundwater depth was 13–15 m and the area was prone to drought, with a negative water balance. The experiment was set up with 4P × 3Zn = 12 treatments in 3 replications, using a split-plot design. The plot size was 4.9×15=73.5 m². 0, 100 kg/ha/year, 500 kg/ha/5 years, 1000 kg/ha/5 years P2O5 fertilization were applied to the main plots, while subplots were given 0, 20, 40 kg/ha/5 years Zn fertilization in the form of superphosphate and ZnSO4. The whole experiment received 200 kg/ha N and 200 kg/ha K2O fertilizer as basic fertilization in the form of NH4NO3 and KCl. The maize hybrid grown was Mv SC 580. The following conclusions can be drawn from the results of the first 4 years: Under the given experimental conditions, where the soil was poorly supplied with P, the 100 kg/ha P2O5 fertilization applied was sufficient to satisfy the P requirements of maize. This quantity of P could also be given in a single dose in advance for 4–5 years. Replenishment with 1000 kg/ha P2O5 was uneconomical and led to yield losses due to the induced Zn deficiency. The optimum ammonium-lactate (AL)-soluble P2O5 content was indicated by a value of 100–150 mg/kg in the ploughed layer. The overdominance of P and the grain yield losses caused by 1000 kg/ha P2O5 could be counterbalanced by 40 kg/ha Zn fertilization. The optimum Zn content determined using the KCl+EDTA method was indicated by a concentration of 2–3 mg/kg in the soil. In agreement with doses recommended in the literature, balanced maize nutrient status was indicated by 0.3–0.5% P and 30–60 mg/kg Zn in the air-dry shoot in the 4–6-leaf stage, while the optimum composition in the leaf at tasselling was 0.25–0.40% P and >25 mg/kg Zn concentration. The ideal value of the P/Zn ratio in the vegetative plant organs was estimated as 50–150. If this P/Zn ratio rises much over 200, the need for Zn fertilization is indicated. P excess increased the incidence of barren plants in 1978, when there was a drought during grain filling in August. In this year 13–20% of the plants were barren.

Actions (login required)

Edit Item