Mikroelem-terhelés hatása az őszi árpára karbonátos csernozjom talajon

Kádár, Imre (2003) Mikroelem-terhelés hatása az őszi árpára karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan, 52 (1-2). pp. 105-120. ISSN 0002-1873

Preview

Text agrokem.52.2003.1-2.9.pdf Download (69kB) | Preview

Abstract

Löszön képződött vályog mechanikai összetételű karbonátos csernozjom talajon, az MTA TAKI Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén szabadföldi kisparcellás mikroelem-terhelési kísérletet állítottunk be 1991 tavaszán. A termőhely talajának szántott rétege mintegy 5 % CaCO3-ot és 3 % humuszt tartalmazott, kielégítő volt Ca-, Mg-, Mn- és Cu-ellátottsága; közepes N- és K-, ill. gyenge P- és Zn-ellátottsága. A talajvíz 15 m mélyen helyezkedik el, a terület vízmérlege negatív, aszályra hajló. A 13 vizsgált mikroelem sóit 4-4 szinten alkalmaztuk 1991 tavaszán, a kukorica vetése előtt. A 13 x 4 = 52 kezelést 2 ismétlésben állítottuk be, összesen 104 parcellán split-plot elrendezésben. A terhelési szintek 0, 90, 270, ill. 810 kg/ha mennyiséget jelentettek elemenként AlCl3, NaAsO2, BaCl2, CdSO4, K2CrO4, CuSO4, HgCl2, (NH4)6Mo7O24, NiSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3, SrSO4, ill. ZnSO4 formájában. A 100-100-100 kg/ha N-P2O5-K2O alaptrágyázás egységesen történt az egész kísérletben ammonnitrát-, szuperfoszfát- és kálisóműtrágyákkal. A növényi sorrend kukorica, sárgarépa, burgonya, borsó, cékla, spenót, búza, napraforgó és sóska volt. A kísérlet 10. évében oszi árpával végzett vizsgálatok eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze: - A 13 vizsgált elemből az As, Cd és Se bizonyult toxikusnak az őszi árpára. Az aszályos évben szennyezetlen talajon 5,0-5,5 t/ha szemterméseket kaptunk, mely a maximális Cd-terheléssel 3,0 t/ha, a maximális As-terheléssel 2,1 t/ha mennyiségre csökkent. A 10 évvel korábban adott 270, ill. 810 kg/ha Se-terhelés az árpa és a gyomok teljes pusztulását okozta.  - Extrém dúsulást a növényi szervekben a szelén és molibdén mutatott. A termett növényi anyag azonban fogyasztásra, ill. takarmányozásra alkalmatlanná vált az As-, Cd-, Mo-, Se- és Zn-kezelések parcelláiban is. - Szennyezett talajon a maximális elemfelvétel betakarításkor (föld feletti biomassza) 1 kg körüli Mo- és Se-, 200-400 g Ba-, Sr- és Zn-; 56 g Cu-; 10-20 g As-, Cd-, Cr- és Ni-; valamint 2 g Pb-mennyiséget jelentett ha-onként. Az erősen szennyezett talajok tisztítására, fitoremediációra az őszi árpa nem alkalmas. - A szalmában/talajban mért összes koncentráció hányadosaként ismert transzfer koefficiens az alábbinak adódott az egyes elemekre: Se: 5,9; Mo: 0,8; Sr: 0,2; Ba és Zn: 0,1; Cu, As és Cd: 0,02; Cr: 0,09; Ni: 0,005; Pb: 0,001. - Az 1 t szem + a hozzá tartozó melléktermés elemtartalma szennyezetlen talajon 20 kg N-, 27 kg K- (32 kg K2O), 5 kg Ca- (7 kg CaO), 5 kg P- (11 kg P2O5), 4 kg Mg- (7 kg MgO), 5 kg S-, 100 g Fe- és Mn-, kereken 400 g Na-, 56 g Al-, 25 g Sr- és Ba-, 14 g Zn-, 8 g B-, 5 g Cu- és 1-2 g Mo- és Se-készletet jelzett. - Szennyezetlen talajon 0,1 mg/kg méréshatár alatt maradt az NH4-acetát + EDTA-oldható As-, Cd-, Mo-, Se-, Hg- és Cr-készlet a szántott rétegben. A 10 évvel korábban adott 810 kg/ha (270 mg/kg) kezelésekben a Cd, Cu, Pb 40-   46 %-a; a Sr és Zn 31-32 %-a; a Ba, Ni, As 14-19 %-a; a Mo, Se, Hg 2-5 %-a, valamint a Cr 0,6 %-a volt kimutatható e módszerrel. - Az NH4-acetát + EDTA módszer szerint becsült talajbani oldhatóság és a növényi felvétel között nem volt összefüggés az egyes mikroelemek közötti viszony tekintetében.

Actions (login required)

Edit Item