A Sivatagosodási Világatlasz korszerűsítése

Vermes, László (2003) A Sivatagosodási Világatlasz korszerűsítése. Agrokémia és Talajtan, 52 (3-4). pp. 493-500. ISSN 0002-1873

Preview

Text agrokem.52.2003.3-4.18.pdf Download (116kB) | Preview

Abstract

A UNEP által 1997-ben kiadott Sivatagosodási Világatlasz fontos és jelentős próbálkozás a száraz területeken jelentkező sivatagosodás és területdegradáció folyamatáról rendelkezésre álló ismeretek összegzésére, az érintett területek bemutatására, valamint az emberek és a kormányok figyelmének felhívására a világ minden részén a sivatagosodással összefüggő problémákra. A pontos és megbízható adatok, továbbá a cél(ok) világos megfogalmazásának hiánya következtében, továbbá az eredetileg kiválasztott globális megközelítésből fakadóan számos korlátozó tényező van, amely az Atlasz használatát megnehezíti, és határozott igény mutatkozik a korszerűsítése, ill. továbbfejlesztése iránt. Figyelembe véve a jelenlegi Atlaszt ért kritikákat, valamint az aszály és a sivatagosodás értékelésére és térképezésére vonatkozó szakértői javaslatokat, a következőket szükséges megvitatni és elfogadni. - A korszerűsítés megkezdése előtt első lépésben meg kell határozni a megcélzott közönséget, amelynek az Atlaszt szánják, valamint ki kell dolgozni terjesztésének mechanizmusát. Az elérhetőség nagyon fontos szempont.  - A korszerűsítési munka megkezdése előtt egyértelműen meg kell fogalmazni az Atlasz új kiadása szerkesztésének és összeállításának célját. A jól megválasztott cél befolyásolni fogja, sőt meg is határozza az összeállítás megközelítését, méretarányát és módszerét, és egy jobban kimunkált, hatékonyabban használható kiadványt fog eredményezni. - Új és egymástól elkülönített térképezési módszertant kell kidolgozni az aszály és a sivatagosodás értékelése és illusztrálása számára, az eddigieknél pontosabb helyi adatbázisokra és nemzeti (országos) léptékű értékelésre alapozva, alulról felfelé építkező szerkesztési módszert alkalmazva. - A téma komplex voltát és a sokféle szempont érvényesítésének igényét kell számításba venni, ezért olyan módszert kell találni, amely a különféle adatokat és tényezők kombinációját képes megvalósítani (pl. az egyes tényezőket ábrázoló térképeket felhasználva, ezeket egymásra illeszteni a GIS technika segítségével). - Sürgető az alapvető koncepciók és fogalmak revíziója és lehetőség szerint új meghatározása, mindenképpen különbséget téve az aszály és a sivatagosodás jelensége között, és mindkét esetre az indikátorok (határértékek, indexek) olyan csoportját kell kiválasztani, amelyekkel a fő folyamatok és eredmények értékelését és kifejezését pontosabban el lehet végezni. - Az egyik legnagyobb hátránya a jelenlegi Atlasznak az, hogy a papír kartográfia általában statikus és gyorsan elavul, ezért erőteljesen javasolható a GIS-re (geographical information system) alapozott megközelítés alkalmazása. Több szakértő véleménye szerint a GIS-nek központi szerepet kell kapnia a térképezésben számos gyakorlati és adatkezelési szempontból egyaránt. - A sivatagosodás és az aszályérzékenység értékelése és térképi ábrázolása új koncepciójának és módszertanának kidolgozása érdekében egy kisebb ad hoc teamet célszerű létrehozni, amelyben a Szakértők Csoportja 1.1, 1.2, 1.4, 1.5, 1.6 és 1.8/1.9 számú témakörének koordinátorai vennének részt. Ennek az ad hoc teamnek kell kidolgoznia a második részjelentést, amely az összes előbb felvetett kérdésre megadná a választ, és javaslatot dolgozna ki a sivatagosodás és az aszály értékelésének és térképezésének fejlesztésére. Az ad hoc team konkrét munkaprogramját a Szakértők Csoportjának második, bonni ülése után lehetne kidolgozni.  - A finanszírozás alapjaként összesen mintegy 30 szakértőhónap és más szervezési költségek szükségesek az ad hoc team működtetéséhez. - A Szakértők Csoportja támogatja egyes európai országok törekvését az Európai Aszályérzékenységi Térkép megszerkesztésére, és javasolja az ebből a célból az Európai Unióhoz eljuttatott projekttervezet elfogadását az FP6 program keretében.

Actions (login required)

Edit Item