Mikroelem-szennyezők kimosódásának vizsgálata szabadföldi terheléses tartamkísérletben

Kádár, Imre and Németh, Tamás (2003) Mikroelem-szennyezők kimosódásának vizsgálata szabadföldi terheléses tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan, 52 (3-4). pp. 315-330. ISSN 0002-1873

Preview

Text agrokem.52.2003.3-4.6.pdf Download (169kB) | Preview

Abstract

Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén löszön képződött vályog mechanikai összetételu karbonátos csernozjom talajon 1991 tavaszán beállított szabadföldi kisparcellás mikroelem-terhelési kísérlet kontroll- és a 810 kg ha terhelésű parcellák talaját a kísérlet 3., 6. és 10. évében mintáztuk meg 30 cm-es rétegenként 60, 90 és 290 cm-es mélységig, 5-5 fúrólyuk anyagából képezve átlagmintákat. A mintákban meghatároztuk az NH4-acetát + EDTA-oldható elemtartalmakat Lakanen és Erviö (1971) módszerével, valamint esetenként a cc. HNO3 + cc. H2O2 kioldással becsült “összes” elemkészleteket is. Fobb eredményeink az alábbiakban foglalhatók össze: - A cc. HNO3 + cc. H2O2 feltárással becsült “összes” Ca-, Mg-, Sr-, As- és Se-mennyiség nott a mintavétel mélységével, míg a K, Al, Fe, Mn, P, S, Ba, Zn, Cr, Pb, Co és B elemek koncentrációja csökkent. A Hg-, Cd-, ill. Mo-tartalom a 0,1 mg/kg méréshatár alatt maradt. - Az NH4-acetát + EDTA kioldással kapott elemkészlet eltérő szelvénybeni eloszlást mutatott az “összes” mennyiséghez viszonyítva. Változott az akkumuláció dinamikája, lefutása, esetenként az iránya is. Így pl. az oldható Fe- és S-készlet a mélységgel nem csökkent, hanem nőtt. - A mikroelemekkel terhelt talajon érdemi vertikális elmozdulást nem mutattak az As, Hg, Cu, Ni, Pb, Ba és Sr elemek. A 30 cm alatti réteg nem szennyeződött a kísérlet 10. éve után. Ezen elemek mozgása gátolt a talaj-növény rendszerben, akkumulációjuk a föld feletti növényi szervekben általában 5-10 mg/kg szárazanyag koncentráció alatt maradt. Ennél nagyobb dúsulást a Ba és Sr elemek jeleztek. Összességében ez a hét elem nem minősül veszélyes szennyezőnek e termőhelyen a talajra, növényre vagy a talajvízre. Fitotoxicitást az extrémebb As-terhelés indukált egyes növényfajoknál.  - Adataink szerint mérsékelt kilúgzás állhat fenn a cink és kadmium esetén, amennyiben szennyezett talajon a 30-60 cm-es rétegben a kontrollhoz viszonyítva már nagyságrendi dúsulás figyelhető meg. Akkumulációjuk a növény föld feletti szerveiben mérsékelt volt, de a kadmium esetében ez fogyasztásra alkalmatlan termést eredményezett. A cink e termőhelyen nem minősül veszélyes szennyezőnek a talajra, növényre vagy a talajvízre. A kadmium erősen veszélyes tényező humántoxikológiai szempontból és az extrémebb Cd-szennyezés fitotoxikusnak is bizonyult. - A Cr, Se és Mo (kromát, szelenát, molibdenát anionformák) rendkívüli mobilitást mutattak a karbonátos talajban és részben a talaj-növény rendszerben. A 10. év végén a Mo-lemosódás elérte a 160 cm-t, míg a Cr lemosódása meghaladta a 290 cm-t, a mintavétel maximális mélységét. A króm a föld feletti növényi szervekben alig kimutathatóan dúsult, gyors kimosódásával főként a talajvizeket veszélyeztetheti. A szelén hiperakkumulációt jelzett a föld feletti részekben sok ezerszeres dúsulással és kifejezett fitotoxicitással. A molibdén szintén 2-3-nagyságrendi akkumulációval tűnt ki, mérgező termést eredményezve. Kísérleti körülményeink között mindhárom elem veszélyes szennyezőnek minősül, a jól szellőzött karbonátos talajban az anionformák mobilisak maradnak. - Az egyes elemek e módszerrel kapott talajbani oldhatósága és a növényi felvétele között nem volt kimutatható összefüggés, ezért a talajvizsgálati eredményeket növénykísérletekben elemenként szükséges kalibrálni.

Actions (login required)

Edit Item