Mikroelem-terhelés hatása a mákra karbonátos csernozjom talajon

Kádár, Imre and Kastori, R. and Bernáth, Jenő (2003) Mikroelem-terhelés hatása a mákra karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan, 52 (3-4). pp. 347-362. ISSN 0002-1873

Preview

Text agrokem.52.2003.3-4.8.pdf Download (142kB) | Preview

Abstract

Löszön képződött vályog mechanikai összetételű karbonátos csernozjom talajon, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén 1991 tavaszán beállított szabadföldi kisparcellás mikroelem-terhelési kísérlet 12. évében (2002) Kék Duna fajtájú mákot vetettünk. Az elvégzett vizsgálatok fobb eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze: - Fitotoxikusnak a maximális adagú As-, Cd- és Se-kezelés bizonyult. Gyakorlatilag kipusztult az állomány az arzénnal erősen szennyezett parcellákon, a mag és tok hozama 1/4-ére zuhant a kadmiummal, illetve felére a szelénnel szennyezett kezelésben. A melléktermés/főtermés arány tágulása jelezte, hogy a toxicitás főként a generatív fázisban, az érés idején vált teljessé. - A mag olajtartalma 40 % körül ingadozott és 5-10 %-os növekedést mutatott a Se-terhelés nyomán. A zsírsavösszetétel igazolhatóan nem változott és az alábbi átlagos összetételt mutatta: linolsav 62,6, olajsav 22,3, palmitinsav 10,4, sztearinsav 2,3, linolensav 0,5, eikozánsav és arachinsav 0,2-0,2 % körül. A szennyezetlen kontrolltalajon kapott 300-370 kg/ha olajhozam a maximális Se-terhelés esetén közelítően a felére, Cd-terheléssel 1/4-ére, As-terhelés esetében 1/25-ére zuhant, követve lényegében a magtermés alakulását. - A tok morfintartalma átlagosan megkétszereződött a Se-kezelésekben, a kontrolltalajon mért 2 kg/ha morfinhozam a szelénnel közepesen szennyezett talajon 5-6 kg/ha mennyiségre emelkedett. További vizsgálatokat igényel a jelenség magyarázata és a hatásmechanizmus feltárása. Az egyéb elemek hatására igazolható változás nem történt. - Kevéssé dúsult a föld feletti növényi szervekben az arzén, higany és ólom, mely elemek koncentrációja még a szennyezett talajon is a 0,1 mg/kg kimutathatósági határ alatt maradt a magban. Mérsékelt akkumulációt jeleztek a Cr, Cu és Ni elemek, melyek mozgása szintén korlátozott a talaj-növény rendszerben. A kadmium főként a magtermésben emelkedett, a kontrolltalajon 0,1 mg/kg, míg az erősen szennyezetten 11-17 mg/kg koncentrációt mutatott, tehát két nagyságrenddel dúsult. - A stroncium átlagosan megháromszorozódott a fő- és melléktermésben szennyezett talajon, a bárium 4-5-szörösére nőtt a Ba-terheléssel minden növényi részben. A Zn-koncentráció a magban mintegy a 3-, a tokban 9-, a szárban 26-szorosára ugrott. A molibdén a magtermésben 14-szeres, a melléktermésben kereken 3000-szeres emelkedést jelzett a kontrollhoz képest. A hiperakkumulátor szelén a magban 430-szoros, a szárban 1200-szoros, a tokban 7550-szeres dúsulást mutatott a kontrollhoz viszonyítva. A molibdenát és szelenát anionformák felvehetők maradnak ezen a jól szellőzött meszes termőhelyen. - A mák magtermése humán fogyasztásra egyértelműen alkalmatlanná vált a Cd-, Mo- és Se-kezelésekben. Nagyobb terhelésnél emelkedett még a Ba-, Ni-, Sr- és Zn-koncentráció is.  - A ha-onkénti maximális mikroelem-felvétel szennyezett talajon 2,2 kg Se-, 1 kg Sr-, 400-500 g Mo- és Zn-, 25-50 g Cu-, Ni-, Cd- és Cr-, illetve 1-3 g Pb-, Hg- és As-mennyiségeket tett ki. A 810 kg/ha talajterhelés felszámolása fito-remediációval a szelén esetében elméletileg 368, a molibdénnél 800, a kadmiumnál 31 ezer, az As-szennyezésnél közel 740 ezer esztendőt igényelne hasonló körülmények között. A mák nem alkalmas az erősen szennyezett talajok tisztítására. - A mák fajlagos, azaz 1 t mag és a hozzá tartozó melléktermés elemtartalma 131 kg N-, 121 kg K2O-, 132 kg CaO-, 46 kg P2O5-, 20 kg MgO-, 16 kg S-, 1,5 kg Fe-, 0,5 kg Na- és Mn-, 340 g Sr-, 160 g B-, 40-60 g Zn-, Ba- és Cu-, 3-4 g Ni- és Se-, valamint 1-2 g Mo- és Cr-mennyiségnek adódott. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szaktanácsadás számára a tervezett termés elemigényének kiszámításához.

Actions (login required)

Edit Item