Ipari-kommunális szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben

Kádár, Imre and Morvai, Balázs (2007) Ipari-kommunális szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. Agrokémia és Talajtan, 56 (2). pp. 333-352. ISSN 0002-1873

Text agrokem.56.2007.2.10.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2027. Download (223kB)

Abstract

Tenyészedény-kísérletben vizsgáltuk az ipari-kommunális iszapterhelés hatását a tavaszi árpa ásványi összetételére, valamint a kísérleti talajok (savanyú és meszes homok, ill. savanyú agyagos vályog és meszes vályog) cc. HNO3+cc. H2O2 eltárás- sal becsült „összes” és az NH4-acetát+EDTA-oldható elem frakciójának változására. Talajonként 0, 2,5, 5, 10, ill. 20 g iszap/talaj terhelést alkalmaztunk légszáraz tömegre számolva. A maximális 20 g iszap/kg talajterhelés szántóföldön 60 t/ha légszáraz anyag leszántását jelentené kb 2%-os tömegarányt képviselve. Az 5 iszapkezelés×4 talaj = 20 kezelés×4 ismétlés = 80 edényszámot tett ki. Az edények alul lyuggatott 10 literes műanyag vödrök voltak. A bemutatott vizsgálatokból levonható tanulságok: Bár a maximális iszapterheléssel az éves szinten kiadható, ill. engedélyezett Zn-, Cu-, Cr- és Cd-mennyiségeket 10–14-szeresen léptük túl három éven át, a tavaszi árpa átlagos szemtermése közel 5-szörösére, a szalma termése 3,5-szeresére nőtt a kontrollhoz képest a 3. évben, depresszió nem jelentkezett. A hazai gyakorlatban elfogadott, cc. HNO3+cc. H2O2 feltárással becsült „öszszes” Zn-, Cu-, Cr- és Cd-tartalom nem alkalmas a talajterhelés szabatos megítélésére vagy utólagos ellenőrzésére, mert e módszerrel a szennyezésnek átlagosan mintegy 40%-a nem volt kimutatható, ill. csak 60% körüli mennyiség volt visszamérhető. A NH4-acetát+EDTA-oldható frakcióban a talajba vitt Cr kevesebb, mint 1%-át, míg a Zn, Cu és Cd elemeknek közelítően 35%-át lehetett azonosítani. A hazai szabályozásban megadott talajterhelési határértékek indokolatlanul szigorúnak és merevnek ítélhetők, amennyiben nincsenek tekintettel a talajtulajdonságokra (pH, kötöttség stb.), melyek a növényi elemfelvételt szabályoznák. A gyöngyösi agyagos vályogtalajon a Zn, Cr és Cd talajbani határértékeinek túllépése ellenére a növénybeni Cr- és Cd-koncentráció alacsony maradt, ill. gyakorlatilag nem változott a terhelés eredményeképpen 1999-ben.

Actions (login required)

Edit Item