REAL

Foszfatázaktivitás foszforral jól ellátott karbonátos homok- és mészlepedékes csernozjom talajon

Máthéné Gáspár, Gabriella and Máthé, Péter (2009) Foszfatázaktivitás foszforral jól ellátott karbonátos homok- és mészlepedékes csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan, 58 (2). pp. 297-308. ISSN 0002-1873

[img] Text
agrokem.58.2009.2.10.pdf
Restricted to Repository staff only until 31 December 2029.

Download (197kB)

Abstract

N-trágyázási tartamkísérlet kontrollparcellájának foszfatázaktivitását vizsgáltuk két talajtípuson: karbonátos homoktalajon (Őrbottyán) és mészlepedékes csernozjom talajon (Nagyhörcsök). A talajmintákat egy, 1985-ben indított N-trágyázási tartamkísérlet kontrollparcelláinak (0 kg N·ha-1 és évente 100 kg P2O5 ·ha-1) 0–20 cm-es rétegéből vettük. Jelen közleményünkben a novemberi és májusi minták eredményeit tárgyaljuk. A kísérletben választ kerestünk a savas és lúgos foszfomonoeszteráz aktivitás alakulására, a talajtípus, a mintavételi időpont, illetve a repce rizoszféra hatására. A tartamkísérlet P-műtrágyázásának következményeként mindkét talaj jó foszforellátottságú volt. A homoktalaj AL-oldható foszfortartalma – a talaj kisebb PO4 -ion megkötő képessége miatt – minden esetben meghaladta a csernozjom talajét. A gyökérzet pH-értéket csökkentő, és AL-oldható foszfortartalmat növelő hatása csupán a csernozjom talajon volt kimutatható. Ezen a talajon a rizoszféra foszfát-tartalma mintegy másfélszeresére emelkedett a növénymentes talajhoz viszonyítva. A foszfatázaktivitás a talajok jelentős különbségét mutatta, a csernozjom talaj enzimaktivitása mintegy háromszorosa volt a homoktalajénak. A foszfatázaktivitás átlagos értéke az őrbottyáni homoktalajon a savas foszfatáznál 23,6; a lúgosnál 90,7 μg pNP·g-1 ·óra-1 volt, míg Nagyhörcsökön a csernozjom talajban az értékek 64,2 és 278,7 μg pNP·g-1·óra-1 voltak. Mindkét talajra jellemző volt a lúgos foszfatáz aktivitás dominanciája a savassal szemben. A csernozjom talaj enzimaktivitása mind a savas, mind a lúgos foszfatázok esetében ősszel nagyobb (savasnál 2,9-szeres, lúgosnál 3,2-szeres), tavasszal némileg kisebb fölényt mutatott a homoktalajhoz viszonyítva (savasnál 2,6-szeres, lúgosnál 3-szoros). A szezonális változás mindkét talajon megmutatkozott. A rizoszféra pozitív hatása a foszfatázaktivitásban csupán a májusi mintavételkor jelentkezett, mégpedig mindkét talajon a megemelkedett savas foszfatáz aktivitásban. Az őszi és tavaszi foszfatázaktivitás alakításában a talaj AL-oldható foszfáttartalma és nedvességtartalma egyaránt fontos szerepet játszhat, azonban a rizoszféra változásaiban előbbieken túl a növény szerepe tűnik meghatározónak. | Phosphatase activity was examined on two soil types: calcareous sandy soil (Őrbottyán) and pseudomyceliar chernozem soil (Nagyhörcsök), in a long-term N fertilization experiment set up in 1985. The soil samples were taken from the 0–20 cm layer of the control plots (0 kg N·ha-1 and 100 kg P2O5 ·ha-1 ·year-1 ). The results obtained for samples taken in November and May are discussed in the present paper. The experiment was designed to detect changes in the activity of acid and alkaline phosphomonoesterase as a function of soil type, sampling date and the rhizosphere of rape. As a consequence of P fertilization, both soils had good phosphorus supplies. The AL-soluble P content of the sandy soil was greater in all cases than that of the chernozem, due to its smaller capacity for binding PO <sub>4</sub> ions. The effect of the root system in reducing the pH and increasing the AL-soluble P content could only be detected on chernozem soil, where the phosphate content of the rhizosphere was around one and a half times that on plant-free soil. There were considerable differences in phosphatase activity between the soils, the phosphatase activity of the chernozem soil being around three times that of the sandy soil. The mean value of phosphatase activity on the sandy soil in Őrbottyán was 23.6 and 90.7 μg pNP·g-1 ·h-1 for acid and alkaline phosphatase, respectively, and 64.2 and 278.7 μg pNP·g-1 ·h-1 on the chernozem soil in Nagyhörcsök. On both soils alkaline phosphatase activity was dominant over the acid form. For both the acid and alkaline phosphatases, the difference in enzyme activity between the two soils was slightly greater in autumn (2.9× and 3.2× higher, respectively, on chernozem soil) than in spring (2.6× and 3× higher, respectively). Seasonal changes were observed on both types of soil. The positive effect of the rhizosphere on the phosphatase activity was only perceptible in the May samples, when enhanced acid phosphatase activity was recorded on both soils. Both the AL-soluble phosphate content and the moisture content may play an important role in the level of phosphatase activity in autumn and spring, but the role of the crop also appears to be decisive in changes in the rhizosphere.

Item Type: Article
Subjects: S Agriculture / mezőgazdaság > S1 Agriculture (General) / mezőgazdaság általában > S590 Soill / Talajtan
Depositing User: xFruzsina xPataki
Date Deposited: 17 Jul 2017 08:12
Last Modified: 17 Jul 2017 08:12
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/56049

Actions (login required)

Edit Item Edit Item