Kádár, Imre (2010) Műtrágyahatások értékelése tartamkísérletben telepített gyepen. Agrokémia és Talajtan, 59 (2). pp. 295-314. ISSN 0002-1873
Text
agrokem.59.2010.2.8.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2030. Download (240kB) |
Abstract
Egy műtrágyázási tartamkísérlet 32. évében, 2005-ben vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű, pillangós nélküli gyepkeverék termésére, fejlődésére és elemtartalmára. A termőhely mészlepedékes csernozjom talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3–5% CaCO3-ot és 20–22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést×2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 2005. évben azonban kielégítő mennyiségű (649 mm) csapadék hullott és annak eloszlása is kedvező volt. A gyep telepítése spenót elővetemény után 2000. szeptember 20-án történt gabona sortávra 60 kg·ha–1 vetőmaggal, amelynek 25%-át (15 kg) a réti csenkesz (Festuca pratensis); 21–21%-át (12,6 kg) a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) és az angol perje (Lolium perenne); 9%-át (5,4 kg) a taréjos búzafű (Agropyron cristatum), valamint 6–6%-át (3,6 kg) a vörös csenkesz (Festuca rubra), a réti komócsin (Phleum pratense), a zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea) és a csomós ebír (Dactylis glomerata) tette ki. Főbb eredményeink: – A meghatározó N-trágyázás nyomán a szénatermés 5-szörösére emelkedett a két kaszálással a N-kontrollhoz viszonyítva. A maximális 10 t·ha–1 körüli légszáraz szénahozamokat a 300 kg N·ha–1·év–1 N-adag, valamint a 150 mg·kg-1 körüli AL-P2O5-, illetve 150 mg·kg–1 feletti AL-K2O-tartalom biztosította. Növénydiagnosztikai szempontból a nagy terméshez kötődő optimális elemtartalom 2% körüli N- és K-, illetve 0,2–0,3% P-koncentráció volt a szénában. – A két kaszálással felvett minimum (a 2 t·ha–1 körüli szénatermést adó N-kontroll) és maximum (a 10 t·ha–1körüli szénahozamú, nitrogénnel és PK-vel jól ellátott talajok) elemmennyiségek a következőképpen alakultak: N 21–196 kg, K 39–188 kg, Ca 9–48 kg, Mg 4–22 kg, P 6–21 kg. – Az N×P és N×K kölcsönhatások kifejezettebbé váltak a 2. kaszálás idején. A P 0,18–0,55%, a NO3-N 86–1582 mg·kg–1, a Cu 4,7–7,4 mg·kg–1, a Mo 0,7–4,1 mg·kg–1 extrém értékeket jelzett az N×P kezelések függvényében. Az N×K kezelésekben a K 1,44–2,73%, a Mg 0,26–0,39%, a Na 71–2178 mg·kg–1, a Ba 4,1–9,6 mg·kg–1, a Cd 15–44 µg·kg–1 szélsőértékekkel volt jellemezhető. A Sr a 10–26 mg·kg–1 koncentrációtartományban módosult a P×K-ellátottság nyomán. Élettani, takarmányozástani szempontból az indukált kölcsönhatások nyomon követése elengedhetetlen, amennyiben olyan mérvű tápelemhiányok, illetve aránytalanságok jöhetnek létre, melyek anyagcserezavarokat okozhatnak a növényt fogyasztó állatban. | The effect of various levels of N, P and K, alone and in combination, on the yield, development and element uptake of an eight-component grass mixture without legumes, the dominant species of which was meadow fescue (Festuca pratensis), was investigated in 2005, in the 32nd year of a long-term mineral fertilization experiment. The soil was a pseudomyceliar (calcareous) chernozem, containing around 3% humus, 3–5% CaCO3 and 20–22% clay in the ploughed layer, with moderate supplies of N and K but poor supplies of P and Zn. The experiment included 4N×4P×4K = 64 treatments in two replications, giving a total of 128 plots. The groundwater was located at a depth of 13–15 m and the area was prone to drought. In 2005, however, there was a sufficient quantity of rainfall (649 mm), the distribution of which was also favourable. The grass was planted at the row distance used for cereals on 20 September 2000 after spinach as forecrop, with 60 kg·ha–1 seed consisting of 25% (15 kg) Festuca pratensis, 21% (12.6 kg) each of Festuca arundinacea and Lolium perenne, 9% (5.4 kg) of Agropyron cristatum and 6% (3.6 kg) each of Festuca rubra, Phleum pratense, Phalaris arundinacea and Dactylis glomerata. The main results were as follows: – N fertilization was decisive, resulting in a 5-fold increase in hay yield over the two cuts, compared with the N control. The maximum air-dry hay yield of around 10 t·ha–1 was achieved with the 300 kg·ha–1·year–1 N rate, combined with AL-P2O5 and AL-K2O contents of around 150 mg·kg–1 and over 150 mg·kg–1, respectively. From the plant diagnostic point of view, the optimum element content in the hay for high yields was around 2% N and K and 0.2–0.3% P. – The minimum and maximum element quantities taken up by the two cuts in the N control, which gave a hay yield of around 2 t·ha–1, and on soil well supplied with nitrogen and PK, giving a yield of 10 t·ha–1, were 21 and 196 kg N, 39 and 188 kg K, 9 and 48 kg Ca, 4 and 22 kg Mg, and 6 and 21 kg P, respectively. – The N×P and N×K interactions became more pronounced in the 2nd cut. As a function of the N×P treatments, extreme values of 0.18–0.55% were observed for P, 86–1582 mg·kg–1 for NO3-N, 4.7–7.4 mg·kg-1 for Cu and 0.7–4.1 mg·kg–1 for Mo. In the N×K treatments extreme values of 1.44–2.73% for K, 0.26–0.39% for Mg, 71–2178 mg·kg–1 for Na, 4.1–9.6 mg·kg–1 for Ba and 15–44 μg·kg–1 for Cd were typical. Sr concentrations ranged from 10–26 mg·kg–1 in response to P×K supplies. From the physiological and feeding point of view it is essential to monitor these interactions, to avoid nutrient deficiencies or imbalances large enough to cause metabolic disturbances in the animals consuming the fodder.
Item Type: | Article |
---|---|
Subjects: | S Agriculture / mezőgazdaság > S1 Agriculture (General) / mezőgazdaság általában > S590 Soill / Talajtan |
Depositing User: | xFruzsina xPataki |
Date Deposited: | 18 Jul 2017 07:11 |
Last Modified: | 18 Jul 2017 07:11 |
URI: | http://real.mtak.hu/id/eprint/56493 |
Actions (login required)
Edit Item |