A testedzésfüggőség és a testkép vizsgálata fitneszedzést végző nők körében = Examination of exercise dependence and body image in female fitness exercisers

Béres, Alexandra and Czeglédi, Edit and Babusa, Bernadett (2013) A testedzésfüggőség és a testkép vizsgálata fitneszedzést végző nők körében = Examination of exercise dependence and body image in female fitness exercisers. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 14 (2). pp. 91-114. ISSN 1419-8126

Preview

Text mental.14.2013.2.1.pdf Download (246kB) | Preview

Abstract

Háttér: A rendszeres testedzés fizikumra és mentális egészségre gyakorolt pozitív hatását számos vizsgálat alátámasztja, azonban egyes tanulmányok szerint a testedzésnek negatív következményei is lehetnek, például a testedzésfüggőség és a negatív testkép. Célkitűzés: Vizsgálatunk fő célja a testedzésfüggőség korrelátumainak felmérése volt fitneszedzést folytató nők körében. A kutatás keretében magyar nyelvre adaptált Testértékelési Skála (Body Appreciation Scale; BAS) pszichometriai vizsgálatát ugyancsak célul tűztük ki. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves, online adatgyűjtést alkalmazó vizsgálatunkban 1231 nő vett részt (átlagéletkor: 31,3 év; szórás = 7,83 év). Mérőeszközök: önbeszámolós antropometriai adatok (testsúly, testmagasság), a testedzés típusára és gyakoriságára vonatkozó kérdések, Testedzés Addikció Kérdőív, Testértékelési Skála. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis nem támasztotta alá a BAS egyfaktoros struktúráját (χ²₍₆₅₎ = 1496,81; p < 0,0001; CFI = 0,87; TLI = 0,82; RMSEA = 0,134; RMSEA CI₉₀ = 0,128—0,140). Az elméleti alapon felállított négyfaktoros szerkezet viszont elfogadható illeszkedést mutatott (χ²₍₅₉₎ = 691,72; p < 0,0001; CFI = 0,94; TLI = 0,91; RMSEA = 0,093; RMSEA CI₉₀ = 0,087—0,100; ∆χ² = 805,09; ∆DF = 6; p < 0,0001). A kérdőív belső megbízhatósága jónak bizonyult (Cronbach-alfa = 0,91). Az edzések gyakoribb volta (β = 0,15; p < 0,001), a felsőfokú iskolai végzettség (β = 0,13; p < 0,001) és az idősebb életkor (β = 0,09; p = 0,001) a test kedvezőbb, míg a nagyobb mértékű észlelt súlyfelesleg a test kedvezőtlenebb (β = —0,40; p < 0,001) értékelését jelezte előre. A testedzésfüggőség kockázatának prevalenciája 6,7%. A minta 62,4%-a nem függő, de problémás testedzőnek bizonyult. A testedzésfüggőség szempontjából veszélyeztetettek kisebb mértékű észlelt súlyfelesleggel bírnak (OR = 0,94; p = 0,014) és többet edzenek (OR = 3,19; p < 0,001), mint a testedzésfüggőség szempontjából tünetmentes társaik. Konklúzió: Eredményeink hozzájárulhatnak a testedzésfüggőség problémakörének jobb megismeréséhez, illetve az intervenciós programok kidolgozásához. | Background: The mental and physical benefits of regular exercise are well known; however, some forms of exercise may have negative consequences, such as exercise dependence and negative body image. Aims: The primary aim of the study was the examination of exercise dependence and its correlates among female fitness exercisers. The secondary aim of the study was the adaptation of the Body Appreciation Scale (BAS) into Hungarian and the examination of the psychometric properties of the scale. Methods: 1231 female fitness exercisers (mean age: 31.3 years, SD = 7.83 years) participated in this cross-sectional, online questionnaire based study. Applied measures were: self-reported anthropometric data (body weight and body height), questions related to the type and frequency of exercise, Exercise Addiction Inventory, and Body Appreciation Scale. Results: Result of the confirmatory factor analysis did not support the one-factor structure of the BAS (χ²₍₆₅₎ = 1496.81, p < .0001, CFI = .87, TLI = .82, RMSEA = .134, RMSEA CI₉₀ = .128—.140). However, the theoretically-based four-factor structure provided acceptable fit indices (χ²₍₅₉₎ = 691.72, p < .0001, CFI = .94, TLI = .91, RMSEA = .093, RMSEA CI₉₀ = .087—.100, ∆χ² = 805.09, ∆DF = 6, p < .0001). The internal consistency of the scale was good (Cronbach’s alpha = 0.91). Higher frequency of exercise (β = .15, p < .001), higher level of education (β = .13, p < .001), and older age (β = .09, p = .001) predicted higher levels of body appreciation, while higher levels of perceived overweight predicted poorer body appreciation (β = —.40, p < .001). The prevalence rate of those who were at risk for exercise dependence was 6.7%, while further 62.4% of the sample was problematic but non-dependent exercisers. Those who were at-risk for exercise dependence reported less perceived overweight (OR = 0.94, p = .014) and exercised more (OR = 3.19, p < .001) than non-dependent exercisers. Conclusion: Our results contribute to the deeper understanding of this phenomenon and eventually to the development of effective intervention programs.

Actions (login required)

Edit Item