REAL

Az érzelmi bevonódás és a kiégés összefüggései pszichiáter rezidensek körében = Relationship between emotional involvement and burnout among psychiatric residents

Fülöp, Emőke and Devecsery, Ágnes and Csabai, Márta (2012) Az érzelmi bevonódás és a kiégés összefüggései pszichiáter rezidensek körében = Relationship between emotional involvement and burnout among psychiatric residents. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13 (2). pp. 201-217. ISSN 1419-8126

[img]
Preview
Text
mental.13.2012.2.6.pdf

Download (294kB) | Preview

Abstract

Elméleti háttér: Kevéssé kutatott terület, hogy hogyan függ össze a nagyfokú érzelmi distresszt átélő pácienssel folytatott kommunikáció, illetve az orvos érzelemszabályozási kapacitása. Milyen mintázat esetén jön létre kiégés, és mely védőfaktorokkal előzhető meg az érzelmi kimerülés kialakulása. Cél: Az empátia és a kiégés ok-okozati kapcsolatainak vizsgálata, a fokozott érzelmi bevonódás segítő szakemberre gyakorolt hatásainak feltárása. Módszer: Feltáró/leíró keresztmetszeti vizsgálat, kérdőíves eljárással, a 4 hazai orvosegyetemen 67 pszichiáter rezidens részvételével. Maslach Kiégés Kérdőívet; az empátia mérésére Interperszonális Reaktivitás Indexet; a páciensekkel kapcsolatos attitűd mérésére a Páciens–orvos-fókuszú Attitűd Skálát (Patient–Practitioner Orientation Scale) használtunk. Statisztikai próbák: Spearman-korreláció, Kruskal–Wallis-teszt, lineárisregresszió-analízis. Eredmények: Magas fokú emocionális kimerülés a rezidensek 32,8%-ánál, deperszonalizáció magas fokban 29,9%-nál, a személyes hatékonyság csökkenése a minta 52,2%-ánál volt tapasztalható. A férfiaknál szignifikánsan magasabb (p<0,05) a deperszonalizáció. Az Interperszonális Reaktivitás Index alskálái közül az empátiás distressz mutat összefüggést a kiégés két komponensével: az érzelmi kimerüléssel (p<0,001) és a személyes hatékonyság csökkenésével (p<0,001). A páciens-fókuszú attitűd (PPOS) összefügg az empátia három komponenesével. Fordított együttjárás tapasztalható a páciens-fókuszú attitűd és a deperszonalizáció között (MBI). A distressz érzése az érzelmi kimerüléssel és a személyes hatékonysággal is összefügg. A személyes hatékonyság érzését meghatározó változók: a megélt distressz, a nézőpontváltás képessége és a személytelen bánásmód. A deperszonalizációt a páciensekkel kapcsolatos attitűdök közül a törődés, az emocionális törődés és az érzelmi kimerülés dimenziói befolyásolják. Következtetések: A páciens negatív érzéseinek átvétele a szakember emocionális kimerüléséhez, illetve a személyes hatékonyság érzésének csökkenéséhez vezethet. Az empátiás törődés és decentrálási képesség azonban meghatároz egy olyan kapcsolati attitűdöt, mely növeli a személyes hatékonyság érzését és csökkenti a személytelen bánásmód megjelenésének esélyét. | Background: Relatively few research has been focusing so far on the correlations of communication with patients under serious distress and the emotion-regulation capacity of medical doctors. Neither the patterns of burnout, nor the possible factors for the prevention of emotional exhaustion have got enough attention. Objective: The study of the causal factors of empathy and burnout and the effect of emotional involvement on the practitioner. Methods: Descriptive study by questionnaire at the four Hungarian medical faculties with the participation of 67 psychiatry residents. Maslach Burnout Inventory (MBI), the Interpersonal Reactivity Index (IRI) for the measurement of empathy, and the Patient–Practitioner Orientation Scale (PPOS) for the measurement of attitudes towards patients were applied in the study. Statistics: Spearman correlation, Kruskal–Wallis test, linear regression analysis. Results: High emotional exhaustion among 32.8% of residents, high level of depersonalisation of 29.9%, decrease of personal effectivity of 52.2% of the sample. Significantly higher depersonalisation was found in male psychiatry residents (p<0.05). Among the IRI subscales, empathic distress shows correlation with two components of burnout: emotional exhaustion (p<0.001) and the decrease of personal effectivity (p<0.001). Patient-focused attitude (PPOS) is correlated with the three components of empathy. There is an inverse correlation between patient-focused attitude and depersonalisation (MBI). The feeling of distress has an impact both on emotional exhaustion and personal effectivity. Personal effectivity was predicted by perceived distress, the capacity for perspective change, and depersonalisation. Depersonalisation was predicted by the caring dimension of PPOS, concern and emotional exhaustion. Conclusions: The take over of the negative emotions from the patient may lead to the emotional exhaustion and decrease in the feeling of personal effectivity of the professional. Emotional concern and the capacity for decentration may determine a relational attitude which increases the feeling of personal effectivity, and decreases the chance for the appearance of impersonal care.

Item Type: Article
Subjects: B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > BF Psychology / lélektan
Depositing User: László Sallai-Tóth
Date Deposited: 09 Aug 2017 10:12
Last Modified: 09 Aug 2017 10:12
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/58159

Actions (login required)

Edit Item Edit Item