Az alacsony intenzitású, bizonyítottan hatékony kognitív viselkedésterápia Crohn-betegségben = Low-intensity, evidence-based cognitive-behavioural therapy of a patient with Crohn’s disease

Antal-Uram, Dóra and Harsányi, László and Perczel-Forintos, Dóra (2018) Az alacsony intenzitású, bizonyítottan hatékony kognitív viselkedésterápia Crohn-betegségben = Low-intensity, evidence-based cognitive-behavioural therapy of a patient with Crohn’s disease. Orvosi Hetilap, 159 (9). pp. 363-369. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2018.30969.pdf Download (511kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: A gyulladásos bélbetegségek (inflammatory bowel disease, IBD) olyan krónikus szomatikus betegségek, melyek prevalenciája világszerte növekvő tendenciát mutat. A tünetek megjósolhatatlansága, a betegséggel járó megváltozott életminőség, testkép, énkép, valamint a lefolyás kiszámíthatatlansága miatt a betegséghez való alkalmazkodásban kiemelt fontosságú a pszichés tényezők, megküzdési stratégiák szerepe. A szomatikus tünetek mellett a kutatások a pszichiátriai kórképekkel (elsősorban hangulat- és szorongásos zavarok) való magas komorbiditást jelzik. A jelen esettanulmány célja bemutatni az eseten keresztül az alacsony intenzitású kognitív viselkedésterápia (low-intensity psychosocial intervention – LIPI) eszközeit, a terápiás indikációt a krónikus szomatikus betegséghez társuló pszichés zavarok kapcsán. Tanulmányunk egy serdülőkorban Crohn-betegséggel diagnosztizált 21 éves férfi beteg esetét ismerteti, aki a farmakoterápiás nonadherencia mentén került pszichodiagnosztikai célú kivizsgálásra. A diagnosztika diszruptív hangulatszabályozási zavar mellett elkerülő személyiségzavart jelzett (személyiségvizsgáló eljárások: SCID-II és MMPI személyiségteszt, valamint betegségspecifikus kérdőívek: Beck Depresszió Kérdőív, Beck Reménytelenség Skála, Szociális Kogníció Kérdőív, Harag és Düh Kifejezési Mód Skála, Kognitív Érzelemszabályozási Kérdőív, Rosenberg Önértékelés Kérdőív). A pszichoterápia elsődleges célja a Crohn-betegséghez való adaptív alkalmazkodás elősegítése és a farmakoterápiával való együttműködés kiépítése mellett az indulatszabályozás javítása volt, ezáltal pedig az adaptív megküzdési stratégiák kialakítása. A 25 üléses, alacsony intenzitású kognitív viselkedésterápia elemei között említhető a pszichoedukáció, a motivációs interjú, a kognitív terápia, a viselkedésterápiás intervenciók és a problémamegoldó tréning. A terápia krízisintervenciót és a szomatikus állapotrosszabbodás kapcsán szükséges operációra való felkészítést is magában foglalta. A terápia hatékonyságát az állapotkövető kérdőívek eredményei alátámasztották. A klinikailag jelentős szenvedést okozó pszichiátriai tünetek csökkenése a farmakoterápiás adherencia és az életminőség egyértelmű javulását eredményezték. Mindez alátámasztja tehát, hogy az alacsony intenzitású pszichoszociális intervenciók bizonyítottan hatékony pszichoterápiás formának tekinthetők. Orv Hetil. 2018; 159(9): 363–369. | Abstract: Inflammatory bowel disease (Crohn’s disease and colitis ulcerosa) is a chronic, long-term condition that causes chronic inflammation in the digestive tract, and shows an increasing incidence and prevalence worldwide. Changes in disease activity over time affect psychological distress which increases the risk of exacerbations. Beside somatic symptoms (such as abdominal pain, diarrhoea and weight loss), psychiatric comorbidity (in particular major depression, anxiety, social phobia) is common in patients with Crohn’s disease. This case study illustrates the management and stabilization of a 21-year-old adult male patient with active Crohn’s disease and with severe psychiatric comorbidity. The patient was diagnosed with avoidant personality disorder and dysruptive mood dysregulation disorder based on the results of psychodiagnostics (SCID-II structured clinical interview, MMPI personality inventory and disease-specific clinical questionnaires such as Beck Depression Inventory, Beck Hopelessness Scale, Social Cognition Questionnaire, Anger Expression Scale, Cognitive Emotion Regulation Questionnaire, Rosenberg Self-Esteem Scale). The main aim of psychotherapy is to increase the adherence to pharmacotherapy, to promote psychosocial functioning, to improve well-being and to enhance adaptive coping strategies. Low-intensity cognitive-behavioural psychotherapy was used which included psychoeducation, motivational interview, behavioural activation, patient diary, cognitive restructuring, problem-solving training, and family consulting. Twenty-five sessions were held weekly in outpatient form and 3 sessions of crisis intervention after the surgery at the hospital. The efficacy of the treatment was measured by self-reported questionnaires at baseline and at two follow-up sessions which corroborated a very significant decrease in the severity of depression, hopelessness, while emotional regulation and self-esteem became more adaptive. The remission of the above-mentioned psychiatric symptoms resulted in the improvement of the pharmacotherapy adherence and the quality of life. Low-intensity psychosocial interventions are proven to be an effective way of delivering evidence-based psychotherapy. Orv Hetil. 2018; 159(9): 363–369.

Actions (login required)

Edit Item