REAL

A társadalmi közérzet pszichológiája: problématörténet és aktualitás = The emotional state of society: History and the timeliness of the problem

Hunyady, György (2009) A társadalmi közérzet pszichológiája: problématörténet és aktualitás = The emotional state of society: History and the timeliness of the problem. Magyar Pszichológiai Szemle, 64 (2). pp. 289-312. ISSN 0025-0279

[img] Text
mpszle.64.2009.2.1.pdf
Restricted to Repository staff only until 30 June 2029.

Download (346kB)

Abstract

A kiterjedt nemzetközi vizsgálatok, amelyek a társadalmi közérzetet igyekeznek feltárni, kizárólag az egyének szubjektív jólétét tanulmányozzák és mérik. Az előadás azonban abból indul ki, hogy az egyén nemcsak önmagára koncentrálva él meg különböző helyzeteket, hanem mint a társadalom aktív alkotóeleme direkt módon is megtapasztalja és megítéli annak viszonyait, érzelmileg reagál rájuk, és ebben is ki van téve társai meggyőző vagy taszító hatásának. A társadalmi közérzet célzott kutatásának utolsó fázisára 2007–2008 fordulóján került sor, 600 fős rétegzett mintán. A strukturált interjúk 6 témakört érintettek: A) a vizsgálati személyek szubjektív jóllétét, hangulatát, elégedettségét, B) hogyan látják mások érzelmi állapotát, hogyan észlelik a társadalom más tagjainak viszonyulásait, C) a társadalom viszonyaival, intézményeivel szemben magának a kérdezettnek a kinyilvánított személyes attitűdjét, D) a tárgyi jellemzést, amelyet a vizsgálati személyek a társadalmi közállapotokról és intézményekről adtak, E) az emberi értékek és a társadalmi pozíciók látni vélt (disz)harmóniáját, F) összehasonlítást a múlt és jelen, a norma és a valóság között. A kérdezett válaszai és azok összefüggései nemcsak korrelációs és faktoranalízis útján képezték elemzés tárgyát, hanem a vizsgálati személyek csoportosítására is sor került, a nézetek kapcsolódási mintáit kifejező jellegzetes válasznyalábjaik alapján. A klaszteranalízis három népes csoportot különített el, amelyeket toleránsnak, ambivalensnek, illetőleg hiperkritikus nak lehet címkézni, és meg lehet határozni helyüket a közállapotok (alapvetően kedvezőtlen) megítélésének kontinuumában. Az empirikus adatok arról tanúskodnak, hogy a társadalom érzésvilágát a történeti léptékű társadalmi átalakulás, a társadalmi mobilitás és különbségek növekedése, valamint a társadalmi egyenlőség és gondoskodás normáinak halványulása és keresése zaklatja fel. | The internationally extensive studies prolific in data give answer to the question of what the emotional state of a society is by definitely and one-sidedly concentrating on the subjective well-being of individuals. However, the individual is an active component of society also in the sense that he/she experiences and makes judgments about the affairs in society, he reacts to them emotionally, and he is thus subject to the convincing or rejecting effects of his fellows. The last stage of a series of related studies in Hungary was conducted on a representative sample of 600 respondents at the turn of 2007 and 2008. The questions asked in the structured interviews comprised of six topics: A) Subjective well-being, mood, and satisfaction of the respondents, B) Perception of the way others feel, C) Expressed personal attitudes of the interviewees toward the relations and institutes of society, D) The respondents’ characterization of the social public affairs and institutes, E) Perceived accord/discord between human values and social positions, F) Comparison of past and present, of norm and reality. The answers of the respondents and their interrelationships were analyzed not only by correlational and factor analyses, but a different direction as well: setting out from the pattern of relationships of the evaluative views, the people were arranged in groups on the basis of their characteristic bundle of responses. The cluster analysis revealed mainly three groups of people that can be labeled as tolerant, ambivalent, and hyper-critical , respectively, and their place can be defined in the continuum of the (basically negative) evaluation of public affairs. On the basis of the empirical data, the way society feels is disturbed by a social transformation of historical scale, by an increase in social mobility and social differences, by the dissolution of and search for the norms of social equality and care.

Item Type: Article
Subjects: B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > BF Psychology / lélektan
Depositing User: Endre Sarvay
Date Deposited: 02 Mar 2018 10:17
Last Modified: 02 Mar 2018 10:17
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/75460

Actions (login required)

Edit Item Edit Item