D,l-sotalol hatásossága postablatiós arrhythmiák kezelésében, pitvarfibrilláció miatt rádiófrekvenciás ablatióval kezelt betegeknél = The efficacy of class III D,L sotalol in treatment of left atrial tachycardia after pulmonary vein isolation

Mihálcz, Attila and Földesi, Csaba and Kardos, Attila and Ladunga, Károly and Szili-Török, Tamás (2009) D,l-sotalol hatásossága postablatiós arrhythmiák kezelésében, pitvarfibrilláció miatt rádiófrekvenciás ablatióval kezelt betegeknél = The efficacy of class III D,L sotalol in treatment of left atrial tachycardia after pulmonary vein isolation. Orvosi Hetilap, 150 (36). pp. 1694-1700. ISSN 0030-6002

Text oh.2009.28678.pdf Restricted to Repository staff only until 30 September 2029. Download (196kB)

Abstract

Pitvarfibrilláció miatt végzett pulmonalis vena izolációját követően a betegek egy részénél iatrogén bal pitvari tachycardia jelentkezik. Cél: A sotalolterápia hatásosságának összehasonlítása az 1C tip. propafenonnal szemben, a postablatiós arrhythmiák kezelésében. Módszer és eredmények: A vizsgálatba 75, pitvarfibrillációban szenvedő beteget (átlagéletkor 55,4 ± 7,14 év) választottunk, akiknél a pulmonalis vénák valódi elektromos izolálását végeztük. A beavatkozás során az elektromos izolációt körkörös multipoláris katéterrel ellenőriztük. Az ablatiót követően folytattuk az antiarrhythmiás terápiát még minimum 6 hétig, de célunk annak leépítése volt. Az utánkövetést 1, majd 3 havonta tervezett, ambuláns vizsgálatok alapján végeztük. A 12. hónap végén 67 betegnél tudtuk a protokoll szerint gyűjtött adatokat elemezni. 21 betegnél jelentkezett 3 hónapot követően tartósan bal pitvari tachycardia (31,3%). 11 beteg propafenon-, 4 beteg amiodaron- és 6 beteg sotalolterápiában részesült. Az első két csoportnál sotalolterápiára váltottunk, míg az utolsó csoportnál propafenonterápiát kezdtünk. A 12. hónap végére a sotalol hatásossága 80%, a propafenon hatásossága 20% volt. Következtetések: Adataink alapján PV-izolációt követően a sotalolterápia nem hatásosabb a bal pitvari tachycardiák megelőzésében, mint a propafenon. A 3 hónapon túl fellépő postablatiós bal pitvari tachycardiák kezelésében a sotalol hatásosabb, mint az IC-csoportba tartozó propafenon. | Left atrial tachycardia is the most common arrhythmia developing after pulmonary vein (PV) isolation in patients with atrial fibrillation. Aim: To compare the clinical efficacy of class Ic propafenone and class III D,L sotalol in antiarrhythmic treatment of postablation left atrial tachycardias. Methods and results: A total of 75 consecutive patients with an age of 55.4 ± 7.14 (mean ± SD) years underwent real electrical isolation of the pulmonary veins. Beside electroanatomical guidance, a circular mapping catheter was used to achieve total electrical disconnection of the pulmonary veins from left atrium at the antrum level. After procedure, the antiarrhythmic drug therapy was continued with the tendency to build down during follow up visits. These were scheduled 1 and later 3 monthly after PV isolation. After the first 3 months follow-up period, left atrial tachycardia occurred in 21 patients (31.3 %). 11 of them were on propafenone therapy, 6 were on sotalol therapy and 4 patients with left atrial tachycardia received amiodarone. In the first and third group, after developing left atrial tachycardia, the 1C class drug or amiodarone was changed to III D,L sotalol. In the second group, after developing left atrial tachycardia, the III D,L sotalol was changed to 1C class drug. 9 months later, in III D,L sotalol treated group of left atrial tachycardia patients (15), the drug was considered effective in 12 patients. Conclusion: In prevention of left atrial tachycardia occurred after PV isolation, sotalol is not more effective than 1C class propafenone. Otherwise, III D,L sotalol seems to be effective in antiarrhytmic treatment of developed postablation in late left atrial tachycardias.

Actions (login required)

Edit Item