REAL

Vallásosság mint védőfaktor? Serdülők pszichikai egészségének szociális epidemiológiai vizsgálata = Is religiosity a protective factor? Social epidemiological study of adolescent psychological health

Pikó, Bettina and Kovács, Eszter (2009) Vallásosság mint védőfaktor? Serdülők pszichikai egészségének szociális epidemiológiai vizsgálata = Is religiosity a protective factor? Social epidemiological study of adolescent psychological health. Orvosi Hetilap, 150 (41). pp. 1903-1908. ISSN 0030-6002

[img]
Preview
Text
oh.2009.28704.pdf

Download (113kB) | Preview

Abstract

Az epidemiológiai elemzések egyik fontos feladata az egészség megőrzését támogató védőfaktoroknak a felkutatása. Ilyen protektív tényező a vallás, amely az egészségi állapot mindhárom – testi, lelki és szociális – dimenziójára kihat, többek között hosszabb élettartammal, jobb egészségiállapot-mutatókkal és életminőséggel, kevesebb szorongással, depresszióval és öngyilkossággal, hatékonyabb megküzdési stratégiákkal hozható kapcsolatba a vallásosság. Serdülők egészségével kapcsolatban ma még kevés vizsgálat áll rendelkezésre. Célkitűzés: Kutatásunk célja, hogy a serdülők körében vizsgálja vallásosságuk, valamint pszichikai egészségük összefüggéseit. A vallásosság esetében egyaránt bevontuk a vallási hovatartozás, a vallásosság szubjektív mértéke, valamint a vallásgyakorlás aktivitási mutatóit, míg az egészségiállapot-mutatók között szerepelt a depressziós tünetegyüttes gyakorisága, az élettel való elégedettség és a saját egészség megítélése. Módszer: Kérdőíves adatfelvételünk során 881 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14–20 év, átlag: 16,6 év, szórás: 1,3 év, a minta 44,6%-a lány). A függő változóként szereplő egészségiállapot-mutatók és a független változóként alkalmazott vallásosságváltozók közötti összefüggéseket a logisztikus regresszió segítségével kiszámolt esélyhányadosok igazolták. Eredmények: Adataink azt mutatják, hogy a depressziós tünetek gyakoriságára hat legkevésbé a fiatalok vallásossága, míg az egészségüket jobbnak ítélték, és életükkel is elégedettebbek azok, akik vallásosként határozzák meg magukat, illetve ténylegesen el is járnak vallási közösségekbe. A lányok nagyobb mértékben tartoznak felekezethez, és az élettel való elégedettségükre, valamint az egészségük önértékelésére is jelentősebben kihat vallásosságuk. Következtetések: A vallásosság a serdülők körében is meghatározó a fiatalok pszichikai egészségére a depresszió kivételével. További vizsgálatok szükségesek a serdülők egészségi állapotára ható védőfaktorok elemzéséhez. | One of the important tasks of epidemiological analyses is mapping protective factors for health promotion. Religiosity is a protective factor which has an impact on all of the three dimensions of health status, among others, it goes together with a longer lifetime, better indicators of health status indicators and quality of life, less anxiety, depression and suicide, more effective coping strategies. In relation to adolescent health, less investigation has been available thus far. Objective: The main goal of the present study was to investigate the relationship between religiosity and psychological health among adolescents. Regarding religiosity, religious affiliation, religiousness (subjective level of religiosity) and religious participation were assessed. Among health status indicators, occurrence of depressive symptomatology, level of satisfaction with life and self-perceived health were determined. Methods: Data collection of the questionnaire survey was going on among 881 high school students in Szeged (age range between 14-20 years, mean = 16.6 years, S.D. = 1.3 years of age, 44.6% of the sample was female). Associations between health status indicators (as dependent variables) and religiosity factors (as independent variables) were assessed using Odds Ratios calculated by logistic regression analyses. Results: Our findings suggest that youth’s religiosity had the least effect on depressive symptomatology, whereas youth defined themselves as religious and those who actually participated at religious events perceived their own health better and they were more satisfied with their life. Girls tended to belong more to a religious community and their religiosity was more associated with life satisfaction and self-perceived health. Conclusions: Religiosity is a determinant factor in adolescent psychological health except for depression. Further research is needed to analyze protective factors related to adolescents’ health status.

Item Type: Article
Additional Information: Együttműködési megállapodás alapján archiválva
Subjects: R Medicine / orvostudomány > R1 Medicine (General) / orvostudomány általában
Depositing User: Violetta Baliga
Date Deposited: 30 Jul 2018 14:02
Last Modified: 09 Apr 2020 12:04
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/77313

Actions (login required)

Edit Item Edit Item