Domesticating Mathematics: Taxonomic Diversity in Archaeozoological Assemblages

Bartosiewicz, László and Gál, Erika and Kovács, Zsófia Eszter (2013) Domesticating Mathematics: Taxonomic Diversity in Archaeozoological Assemblages. In: Moments in Time. Papers Presented to Pál Raczky on His 60th Birthday. Ősrégészeti Társaság-Prehistoric Society Eötvös Loránd University-l’Harmattan, Budapest, pp. 853-862. ISBN 978-963-236-346-2

Preview

Text 2013_Bartosiewicz et al_Moments in Time.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

Understanding taxonomic richness is indispensable in studying the choices made in the exploitation of the local fauna such as those of the broad-spectrum revolution in the Near East. Such investigations, however, sometimes disregard the stochastic nature of human decision-making, while others present complex mathematical models. The basic nature of samples is rarely discussed. The fundamental thesis of our study is that assemblages of different sizes can be compared only exercising extreme caution. When species richness is studied as a function of assemblage size, the remains of birds, large and “micro-” mammals show strongly differing statistics. Diversity increases along with the number of identifiable bones in the case of birds, while the same trend is most protracted in the case of large mammals. This means that taxonomic diversity in animal bone assemblages is a function of not only assemblage size but also of taxonomic composition. The structure of “input” data is thus qualitatively dependent on assemblage size. The underlying factors influencing the archaeological representation of the fauna, including sampling, anatomical and taphonomic traits of the three types of vertebrates are discussed by animal groups. Taxonomically different animal remains should not be included within the same faunal list as their culture historical interpretations (animal keeping, hunting, random natural deposition) also differ. These phenomena must all be considered when a reliable interpretation of animal remains is attempted in various archaeological periods. A régészeti állatcsont-anyagok fajgazdagságának megértése nélkülözhetetlen olyan kérdések kutatásában, mint pl. a közel-keleti őskori közösségek által fogyasztott állatfajok rendszertani spektrumának szélessége, választékának kihasználása. Az ilyen vizsgálatok során sokan figyelmen kívül hagyják az emberi döntések sztochasztikus természetét, míg mások bonyolult matematikai modellekkel igyekeznek leírni azt. A minták alapvető természetére kevesen fordítanak figyelmet. Vizsgálataink alaptétele, hogy a különböző nagyságú minták csak rendkívüli körültekintéssel hasonlíthatók össze. Amikor a meghatározott fajok számát a mintanagyságok függvényében vizsgáljuk, a madarak, a nagytestű emlősállatok és a „mikrofauna” emlős fajai más-más értékeket mutatnak. A fajgazdagság nem lineárisan követi a csontok darabszámának alakulását: ahhoz viszonyítva a madarak esetében növekszik a legintenzívebben, leginkább pedig a nagytestű emlősök csoportjában marad el a mintanagyság gyarapodásától. Eszerint az egyes leletegyüttesek állattani változatossága nemcsak a mintanagyságtól, hanem a taxonómiai összetételtől is függ. Ez azt mutatja, hogy a régészeti értelmezésben már a „bejövő” alapadatok összetétele is minőségileg függ a mintanagyságtól. A tanulmányban körvonalazzuk a háttérben meghúzódó okokat, a három vizsgált gerinces állatcsoport reprezentáltságát meghatározó mintavételi, tafonómiai és anatómiai különbségeket. E maradványok értelmezése nem mosható egybe egyetlen „faunalistában”, hiszen kultúrtörténeti jelentésük (állattartás/vadászat, madarászat és véletlenszerű, természetes lerakódás) is változó. Mindez nem mellőzhető az állatok különböző régészeti korszakokban játszott szerepének hitelességre törekvő értékelésekor.

Actions (login required)

Edit Item