A terhességet megelőzően alkalmazott hosszabb távú orális fogamzásgátlás mint a magzati 21-es triszómia lehetséges kockázatcsökkentő tényezője idős anyai életkorban vállalt terhességben = Longer oral contraception history as a possible preventive factor against fetal trisomy 21 in advanced maternal age pregnancies

Horányi, Dániel and Babay, Lilla Éva and Győrffy, Balázs and Nagy, Gyula Richárd (2018) A terhességet megelőzően alkalmazott hosszabb távú orális fogamzásgátlás mint a magzati 21-es triszómia lehetséges kockázatcsökkentő tényezője idős anyai életkorban vállalt terhességben = Longer oral contraception history as a possible preventive factor against fetal trisomy 21 in advanced maternal age pregnancies. Orvosi Hetilap, 159 (28). pp. 1146-1152. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2018.31094.pdf Download (189kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: A Down-szindróma a leggyakrabban előforduló autoszomális kromoszóma-rendellenesség. A klasszikus értelmezés szerint a meiosis során létrejövő nondiszjunkció következménye. Előfordulása idősebb anyai életkorban gyakoribb. A genetikai rendellenesség kórélettana az intenzív kutatások ellenére sem teljesen tisztázott. Az újabb kutatások szerint egy másfajta mechanizmus állhat a 21-es triszómia hátterében, mint amilyet eddig gondoltunk. A petefészekmozaicizmus-modell alapján a 21-es triszómia (vagy bármely gyakori triszómia) a kromoszóma praemeioticus mitózisban bekövetkező szegregációs hibájára vezethető vissza. A meiosisba lépő örökítősejt tehát már egy eleve triszómiás petesejt lesz, melynek így a későbbiekben a szükségszerű (úgynevezett „szekunder”) nondiszjunkciója zajlik. A triszómiás petesejtek érésükben lemaradni látszanak a diszómiás (azaz normális) petesejtekhez képest. Az idő előrehaladtával a petefészekben relatíve felhalmozódnak: a triszómiás/diszómiás petesejtek aránya kedvezőtlenebb lesz előrehaladott anyai életkorban. Ha gátoljuk az ovulációt – bár az apoptózis miatt a petesejtek száma továbbra is csökkenni fog –, feltételezhető, hogy a triszómiás/diszómiás petesejtek aránya nem romlik, idősebb anyai életkorban is kedvezőbb marad. Összefoglaló közleményünkben – korábbi adataink bemutatásával és kiegészítésével – arra szeretnénk rámutatni, hogy a petefészekmozaicizmus-modell alapján idősebb anyai életkorban vállalt terhesség esetén előnyös lehet az anamnézisben szereplő hosszabb távú orális fogamzásgátlás. Orv Hetil. 2018; 159(28): 1146–1152. | Abstract: Down syndrome is the most common autosomal chromosomal abnormality. According to the classical interpretation, it is the result of meiotic nondisjunction. Its occurrence is more common in advanced maternal age. Despite intensive research, pathophysiology of this genetic disorder is not fully understood. According to recent studies, a different kind of mechanism may be found in the background of trisomy 21 than was previously considered. Based on the ovarian mosaicism model, the cause of trisomy 21 (or any common trisomy) is a segregation error of a chromosome in premeiotic mitosis. The cell entering meiosis will be an oocyte with preexisting trisomy, where its (so-called “secondary”) nondisjunction is essential. Maturation of the trisomic oocytes appears to fall behind the disomic oocytes, resulting in their relative accumulation in the ovaries as time progresses. The ratio of trisomic/disomic cells becomes less favorable in maternal maturity. If ovulation is inhibited – although the number of oocytes will continue to decline due to apoptosis – it can be assumed that the trisomic/disomic oocyte ratio remains more favorable with the progression of age. In our summary report, presenting and updating our previous data, we would like to propose that – according to ovarian mosaicism model – long-term oral contraception in the anamnesis may be beneficial in pregnancies with advanced maternal age. Orv Hetil. 2018; 159(28): 1146–1152.

Actions (login required)

Edit Item