Az alsó bölcsességfogak műtéti eltávolítását követő késői posztoperatív gyulladás (delayed-onset infection) vizsgálata = Incidence and case-control study of delayed-onset infection after lower third molar surgery

Kaposvári, István and Körmöczi, Kinga and Horváth, Ferenc and Buglyó, Alida and Turai, Adrienn Réka and Joób-Fancsaly, Árpád (2018) Az alsó bölcsességfogak műtéti eltávolítását követő késői posztoperatív gyulladás (delayed-onset infection) vizsgálata = Incidence and case-control study of delayed-onset infection after lower third molar surgery. Orvosi Hetilap, 159 (31). pp. 1278-1283. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2018.31134.pdf Download (720kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: Az alsó bölcsességfogak műtéti eltávolítását követő késői komplikációkról ritkán olvashatunk a szakirodalomban. A korábban már gyógyultnak hitt, nem várt gyulladással visszatérő páciensek arcduzzanattal, szájzárral, gyakran gennyképződéssel járó, 7 napon túl jelentkező sebfertőzésének előfordulását, hajlamosító tényezőit vizsgáljuk. Anyag és módszer: A vizsgálati anyagot a budapesti Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika két szakorvosának a 2013 januárjától 2017 augusztusáig terjedő időszakban, összesen 731 betegén végzett 851 bölcsességfog-eltávolítás alkotja. A 26 évnél fiatalabbak körében 150 fő bevonásával retrospektív, a szövődmény előfordulására vonatkozóan eset-kontroll módszerrel kutatjuk a komplikációra hajlamosító tényezőket. Eredmények: A szövődmény 10 páciensnél (az összes beteg 1,17%-ánál) lépett fel. Kialakulásáig átlagosan 30 nap telt el. Eset-kontroll vizsgálatunk szignifikánsan igazolta, hogy teljes nyálkahártya-fedettség, a második moláris és a ramus mandibulae közötti helyhiány (Pell–Gregory-féle III-as osztály), mélyebb impactio (Pell–Gregory szerinti B, C), mesioangularis tengelyállás, valamint nagyobb mértékű csontfedettség esetén gyakrabban fordul elő késői posztoperatív gyulladás (p<0,05). Hajlamosító tényezőnek tűnik a fiatalkor és a női nem. Következtetések: Ajánljuk a rizikópáciensek hosszabban tartó posztoperatív obszervációját, a fokozott szájhigiénia fenntartását. Hívjuk fel pácienseink figyelmét, hogy varratszedés után is fokozott figyelemmel tisztítsák a műtéti területet, panasz esetén pedig azonnal jelentkezzenek. Javasoljuk és tervezzük a téma további kutatását, annak klinikai jelentősége miatt. Orv Hetil. 2018; 159(31): 1278–1283. | Abstract: Introduction and aim: Delayed-onset infection was defined as an infectious swelling and trismus accompained by pain or the presence of suppuration starting after the discharge of the patient, generally a week after surgery. Our aim was to describe incidence and possible risk factors of delayed-onset infection after lower wisdoom tooth removal. Material and methods: Retrospective study of 851 lower third molar surgeries, performed between January 2013 and August 2017 at Semmelweis University Faculty of Dentistry, Department of Oro-Maxillofacial Surgery and Stomatology, has been done. The teeth were removed by 2 surgeons. Under age of 26, a case-control study comprising a total of 150 lower third molar surgeries were done to indentify possible risk factors. Results: 10 delayed-onset wound infections were recorded after suture removal (1.17% of the patients). The mean time elapsing from surgery to delayed-onset infection was 30 days. Lower third molars with total soft tissue coverage, a bigger amount of bone coverage, a lack of distal space (Pell–Gregory class III), deeper impaction (Pell–Gregory classes B, C) or mesioangular tilt are associated with the development of this complication (p<0.05). Female sex and young age seem to be risk factors, too. Conclusion: Patients with risk factors should be warned that infection may still occur several weeks after surgery. The clinicians should observe these patients longer and emphasize keeping their wound clean for a prolonged period. Orv Hetil. 2018; 159(31): 1278–1283.

Actions (login required)

Edit Item