Genetikai és környezeti tényezők hatása a tőgyegészségre és a fejhetőségre = Influence of genetic and environmental factors on udder health and milking ability

Holló, István and Húth, Balázs (2006) Genetikai és környezeti tényezők hatása a tőgyegészségre és a fejhetőségre = Influence of genetic and environmental factors on udder health and milking ability. Project Report. OTKA.

Preview

PDF 42965_ZJ1.pdf Download (152kB)

Abstract

A magyartarka elsőborjas tehenek átlagos fejési sebessége (1,78 kg/perc) kisebb, mint a tenyészcélban megfogalmazott kívánatos érték (2,00 kg/perc). Tőgyegészségügyi szempontból kedvező, hogy az elsőborjas magyartarka tehenek maximális fejési sebessége csupán 0,80 kg/perccel nagyobb, mint az átlagos fejési sebesség. Az elsőborjas tehenek egyenletes tejleadási és a leszálló szakasza közel azonos időtartamú, ami a gépi utófejés szakszerű végrehajtásának fontosságára hívja fel a figyelmet. Módszertani szempontból figyelmet érdemel az átlagos és a maximális fejési sebesség között fennálló, statisztikailag biztosított (P?0,001) szoros (r=0,84) összefüggés, amelyből következően a fejhetőség-vizsgálatok során elegendő az átlagos fejési sebesség megállapítása és a szelekciós rendszerbe történő beépítése. A két legfontosabb fejhetőségi mérőszám (átlagos és a maximális fejési sebesség) a tőgyegészség indikátorának is tartott szomatikus sejtszámmal laza negatív kapcsolatban áll (r=-0,27, illetve r=-0,23). A fejés mechanikai hatására a bimbócsatorna hossza, a záróizom és a tőgybimbóvég területe nő, majd a fejést követő regeneráció hatására megközelíti a fejés előtt mért hosszúságot. A hosszabb bimbócsatorna növeli a tőgygyulladás kialakulásának a kockázatát. A magyartarka teheneknél a 12-13 mm közötti bimbócsatorna hosszúság jelentheti azt az optimumot. | In the first parity, average milk flow rate was lower (x = 1.78 kg/min) than it had been set as desired value (as high as 2.00 kg/min) in breeding goal for Hungarian Simmental cows. From the point of view of udder health status, it would be favourable, if the highest milk flow rate exceeded that limit by only 0.80 kg/min in the first parity. From methodological point of view, the close statistical relationship between average and peak milk flow rate has to be underlined (r = 0.84; P<0.001). This provides opportunity for the use of average milk flow rate for selection as part and parcel of the breeding scheme. Loose and negative coefficients of correlations were established between SCC one of the indicators of udder health and the two most important milk flow characteristics, namely the average and peak milk flow rate (r = -0.27 and r= -0.23, respectively). Based on the investigations for udder morphology by ultrasonic measurements it was stated that teat canal became longer, and the area of sphincter muscle and teat end increased due to mechanical effects of milking. After milking regeneration process can be observed, the result of which is regression of teat canal to its original length. This phenomenon, i. e. longer teat canal may increase the risk for occurrence of mastitis. In conclusion, 12-13 mm teat canal length can be considered as optimum for Hungarian Simmental cows.

Actions (login required)

Edit Item