Az extrém kis születési súlyú koraszülöttek fejlődésének követése az óvodáskor végéig a perinatalis szövődmények tükrében = Follow-up study of extremely low birth weight preterm infants to preschool age in the light of perinatal complications

Nagy, Anett and Beke, Anna Mária and Cserjési, Renáta and Gráf, Rózsa and Kalmár, Magda (2018) Az extrém kis születési súlyú koraszülöttek fejlődésének követése az óvodáskor végéig a perinatalis szövődmények tükrében = Follow-up study of extremely low birth weight preterm infants to preschool age in the light of perinatal complications. Orvosi Hetilap, 159 (41). pp. 1672-1679. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2018.31199.pdf Download (184kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Bevezetés: Az orvostudomány fejlődésének eredményeként az 1000 gramm alatti születési súlyú koraszülöttek túlélése egyre magasabb, fejlődésük hosszú távú következményeiről azonban ellentmondásosak a kutatási eredmények. Célkitűzés: Súlyos idegrendszeri károsodástól mentes, extrém kis születési súlyú koraszülötteknek az iskoláskor eléréséig tartó követése során gyűjtött adataink segítségével ennek a jelentős rizikócsoportnak a fejlődési mechanizmusához igyekeztünk közelebb jutni. Munkánkkal a fejlődés rizikótényezőinek megértéséhez és a fejlődés előrejelzését szolgáló modell kidolgozásához szeretnénk hozzájárulni. Módszer: Súlyos idegrendszeri károsodástól mentes, extrém kis születési súlyú koraszülöttek (n = 34) longitudinális vizsgálata történt, 1 és 2 éves korban pszichomotoros fejlődési skálával, majd 5 és 6 éves kor között intelligenciateszttel. A fejlődés háttértényezőinek elemzése kiterjedt a perinatalis szövődményekre és az anya iskolai végzettségére is. Eredmények: Az extrém kis születési súlyú koraszülöttek csoportszinten egyik életkori mérésnél sem mutattak fejlődési elmaradást: a fejlődési hányados átlaga 1 és 2 éves korban 98,6, illetve 106,6, az 5–6 éves kori verbális és performációs IQ 101,4, illetve 92,9. A szórás és a szélső értékek azonban nagy egyéni különbségekre utalnak. A kisgyermekkori fejlődésre a születési súly, a bronchopulmonalis dysplasia, a méhen belüli növekedési retardáció, a nem és az anya iskolai végzettsége volt a leginkább hatással. A lányok jobban teljesítettek a nyelvi fejlődést mérő skálában, mint a fiúk. A verbális intelligenciát az agykamrai vérzés, míg a performációs képességeket az intrauterin retardáció befolyásolta hátrányosan. Következtetések: Vizsgálataink szerint az extrém kis születési súlyú koraszülötteknek jó esélyük van a megfelelő értelmi fejlődésre, azonban az egyéni fejlődési perspektívákat sok tényező befolyásolja, melyek hatása területfüggő. A kisgyermekkori fejlődés szignifikáns előrejelzője a későbbi intelligenciának; ez az összefüggés közepes mértékű, a fejlődés üteme bármikor megváltozhat. A „mozgó rizikó” jelensége felhívja a figyelmet a koraszülöttek hosszú távú követésének jelentőségére. Orv Hetil. 2018; 159(41): 1672–1679. | Abstract: Introduction: Owing to the rapid progress of the medical science and technology, the chances of survival of the extremely low birth weight (<1000 g) preterm babies have dramatically improved. Nevertheless, the research findings on their long-term developmental outcome are inconsistent. Aim: Our study has attempted to contribute to the understanding of the developmental mechanisms in the extremely low birth weight preterm infants and to the prediction of the developmental outcomes taking into account of the risk factors of development. Method: 34 preterm children who were free of any major central nervous system injury were followed up from one to 5–6 years of age. The psychomotor development of the infants was assessed at 1 and 2 years of age and, at 5–6 years of age, intelligence tests were administered to the children. Perinatal and environmental factors were included in the data analysis. Results: The extremely low birth weight preterm children as a group displayed no developmental delay at any of the measurement points. The mean developmental quotients were 98.6 and 106.6 at ages 1 and 2 years, respectively. At 5–6 years of age, the mean verbal IQ was 101.4, while the mean performance IQ was 92.9. Behind the group means there was a wide range of individual variations. The most powerful contributors to the developmental outcomes were birth weight, bronchopulmonary dysplasia, intra-uterine growth retardation, gender, and maternal education. The girls had a significant advantage over the boys in language development. Verbal intelligence was hampered by intracranial hemorrhage, while intrauterine growth restriction had a similar effect on the performance IQ. Conclusions: Our results suggest that even the extremely preterm infants may have rather good chances of satisfactory mental development. However, the individual developmental prospects are influenced by a great number of domain-specific risk- and protective factors. Although at a group-level, infant psychomotor development is a significant predictor of later intelligence quotient, the rate of development may change at any age. The phenomenon of “moving risk” underscores the importance of the long-term follow-up of preterm infants. Orv Hetil. 2018; 159(41): 1672–1679.

Actions (login required)

Edit Item