A táplálkozással kapcsolatos attitűdök, magatartás és információkeresés vizsgálata és összefüggése szociodemográfiai és pszichológiai változókkal serdülők körében = Study of eating attitudes, behaviour and information-seeking in relation to sociodemographic and psychological factors among adolescents

Szabó, Katalin and Pikó, Bettina (2018) A táplálkozással kapcsolatos attitűdök, magatartás és információkeresés vizsgálata és összefüggése szociodemográfiai és pszichológiai változókkal serdülők körében = Study of eating attitudes, behaviour and information-seeking in relation to sociodemographic and psychological factors among adolescents. Orvosi Hetilap, 159 (51). pp. 2183-2192. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2018.31194.pdf Download (201kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Bevezetés: Egészségi állapotunk megőrzésében kulcsfontosságú a táplálkozás. Ezért a megfelelő étkezési szokások kialakítása igen fontos a serdülőkorban. Az étkezési magatartást olyan személyiségjegyek is befolyásolják, mint például az énhatékonyság, az optimizmus/pesszimizmus és az önkontroll. Célkitűzés: Célunk a serdülők étkezéssel kapcsolatos attitűdjeinek, magatartásának és az őket befolyásoló információforrásoknak a feltérképezése, valamint ezek szociodemográfiai és pszichológiai változókkal való kapcsolatának vizsgálata volt. Módszer: A résztvevők középiskolások voltak (n = 277; 54% fiú; átlagéletkor: 16 év; szórás = 1,25). Önkitöltős kérdőívünk szociodemográfiai, étkezési magatartásra, attitűdökre és információkra vonatkozó kérdéseket, valamint három pszichológiai skálát tartalmazott. Eredmények: Faktoranalízissel kialakítottuk az étkezési magatartás (egészségtudatos, nem egészségtudatos, nyersétel-alapú), az attitűdök (elutasító, ambivalens, elfogadó) és az információszerzés (laikus, szakértő, internet) főbb faktorait. A korrelációelemzések szerint bár a serdülők meglehetősen egészségtudatosak a táplálkozási magatartás és attitűdök terén, megjelenik az elutasítás és az ambivalencia is. Az énhatékonyság, az önkontroll és az optimizmus nemcsak az egészségtudatos magatartás és az elfogadó attitűd kialakulásában, hanem a nem egészségtudatos magatartás és attitűd elutasításában is szerepet játszott. Az egészségtudatos táplálkozási magatartás összefügg a jobb anyagi helyzettel, a szülők magasabb iskolai végzettségével, de kevésbé a nemmel. Az információválasztást részben szociodemográfiai változók is befolyásolják: a szakértői forrásokat elsősorban a lányok, a gimnazisták és a jó tanulók választják. Következtetések: Adataink felhívják a figyelmet, hogy a serdülők táplálkozási szokásainak megismerése rendkívül fontos nemcsak a magatartás, hanem az attitűd és az információ szintjén is. Ez az életszakasz a gyermekkori táplálkozási szocializáció szempontjából nagyon lényeges, hiszen egyre inkább autonómmá válnak a fiatalok döntései ezen a téren is. Orv Hetil. 2018; 159(51): 2183–2192. | Abstract: Introduction: Nutrition is one of the key factors in health maintainance. So developing appropriate eating habits is very important in adolescence. Dietary behaviour may be influenced by certain aspects of personality, e.g., self-efficacy, optimism/pessimism and self-control. Aim: We explored adolescents’ eating behaviour, attitudes, and information seeking, and their relationship with psychological and sociodemographic factors. Method: Participants were high school students (n = 277; 54% boys; mean age: 16 years; SD = 1.25). Our self-administered questionnaire contained items on sociodemographics, eating behaviour and attitudes, and information-seeking as well as three psychological scales. Results: We explored the main factors of behaviour (health-conscious, nonconscious, raw-based), attitudes (rejecting, ambivalent and accepting), and information-seeking (lay, professional, Internet) using factor analysis. Correlation analyses revealed adolescents’ nutrition-related behaviour and attitudes were rather health-conscious, but rejecting and ambivalence in their behaviour and attitudes appeared as well. Self-efficacy, self-control and optimism played a role not only in developing health-conscious behaviour and accepting attitude but also in avoiding the nonconscious behaviour and rejecting attitude. Health-conscious behaviour was associated with higher socioeconomic status and parents’ schooling but less with gender. Information-seeking was partly influenced by certain sociodemographics: professional resources were preferred by girls, students from grammar schools, and those with better school achievement. Conclusions: Our data draw attention to the extraordinary importance of mapping adolescent dietary habits; not only their behaviours but also attitudes and information-seeking. This life period is significant in terms of childhood nutrional socialization since youth’s decisions become more and more autonomous in this field as well. Orv Hetil. 2018; 159(51): 2183–2192.

Actions (login required)

Edit Item