A rokkantság, megváltozott munkaképesség, rehabilitációs ellátások változása Magyarországon 1990 és 2015 között = Changes in disability, reduced working ability and rehabilitation benefits in Hungary between 1990 and 2015

Kovács, Gábor (2019) A rokkantság, megváltozott munkaképesség, rehabilitációs ellátások változása Magyarországon 1990 és 2015 között = Changes in disability, reduced working ability and rehabilitation benefits in Hungary between 1990 and 2015. Orvosi Hetilap, 160 (Supple). pp. 29-36. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2019.31372.pdf Download (275kB) | Preview

Abstract

Absztrakt Bevezetés: A megváltozott munkaképességű személyek részére kifizetett és jelenleg az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének közel 30%-át kitevő pénzbeli ellátásokra való jogosultság megállapítása, a keret racionális felhasználása régóta komoly problémákat vet fel. Célkitűzés: A tanulmány célja az elmúlt 25 év statisztikai adatainak és a jogszabályi környezet változásának az összehasonlító vizsgálata. Módszerek: Vizsgálatainkat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Központi Statisztikai Hivatal adatsoraira, valamint az Állami Számvevőszék, továbbá a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartási jelentéseire alapoztuk. A vizsgált időszakra vonatkozóan elemeztük a megváltozott munkaképességű személyek számára kifizetett pénzbeli ellátások mértékét, az azok csökkentésére tett intézkedéseket, illetve az alapul fekvő jogszabályi háttér változását. Hosszmetszetben vizsgáltuk a háttérben húzódó komplex társadalmi, szociológiai folyamatainak vonatkozó dimenziót, továbbá a megváltozott munkaképesség orvosszakmai értékelésének rendszerét, illetve a komplex rehabilitációs ellátások megjelenését, hatásait. Eredmények: Az elmúlt 25 évben az eltérő megnevezés alatt (rokkantság, munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, rehabilitációs ellátás) kifizetett pénzbeli ellátások (járadék, nyugellátás) az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének még ma is meghatározó részét képezik (2016-ban 315 milliárd forint). Komoly erőfeszítések történtek arra, hogy a régebben alapvetően automatikusan folyósított rokkantsági nyugdíj és járadék rendszerét a megmaradt egészségi állapotra építő, azt megtartó, javító komplex orvosi, foglalkozási és szociális rehabilitációval váltsák fel. Az intézkedések célja alapvetően a költségvetés kiadásainak csökkentése, illetve a kifizetett összeg rehabilitációs ellátásokra építő eredményesebb hasznosulása. Következtetés: A vizsgált hosszú időperiódusban lezajló társadalmi, szociológiai változások sajnálatosan elősegítették a rokkantsági ellátást igénybe vevők számának kezdetben gyors emelkedését, majd magas szinten stabilizálódását és a költségvetés jelentős terhelését. Ezt a pénzbeni ellátás rehabilitációs szemléletű átalakítása sem volt képes kellően ellensúlyozni. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 29–36. | Abstract Introduction: In our study, based on the data of the last 25 years, we analyzed the changes in the cash benefits paid to people with reduced working capacity, currently accounting for nearly 30% of the budget of the National Health Insurance Fund of Hungary. Aim: The purpose of our study is to compare the statistical data of the past 25 years and the changes in the legal environment. Methods: Our research was based on the data series of the National Health Insurance Fund of Hungary and the Hungarian Central Statistical Office as well as on the public finance reports of the State Audit Office of Hungary and the Ministry for National Economy. For the period under review, we analyzed the extent of the cash benefits paid to people with reduced working capacity, the measures taken to reduce these benefits, and the related legal background. In the long term, we examined the relevant dimension of the complex sociological processes in the background as well as the medical evaluation of the changed working ability. Results: In the last 25 years, benefits (annuity, retirement) paid under different denominations (disability, work ability reduction, health impairment, rehabilitation benefit) are still a decisive part of the health insurance budget (HUF 315 billion in 2016). Serious efforts have been made to replace the previously funded system of invalidity pension and annuity system, with the complex medical, occupational, and social rehabilitation, maintenance and improvement of the remaining state of health. The purpose of the measures is essentially to reduce budget expenditures and to improve the utilization of the amount paid on rehabilitation benefits. Conclusion: The sociological changes that occurred during the long period of time regrettably helped to initially increase the number of recipients of invalidity benefits, to stabilize them at a high level and to have a significant burden on the budget. This could not be counterbalanced by the rehabilitation approach of money supply either. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 29–36.

Actions (login required)

Edit Item