Alapellátás, alapellátók Magyarországon, 2018 = Primary care and providers in Hungary, 2018

Rurik, Imre (2019) Alapellátás, alapellátók Magyarországon, 2018 = Primary care and providers in Hungary, 2018. Orvosi Hetilap, 160 (24). pp. 926-935. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2019.31423.pdf Download (909kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: A kézirat a háziorvosi rendszer hazai bevezetése (1992) óta eltelt időszak főbb trendjeit és problémáit tekinti át. Részletezi és elemzi a humánerőforrás gondjait, a szakmai munka és a kompetencia problémáit, az alapellátási protokollok és a minőségbiztosítás hiányosságait, az adminisztratív terhelést, a finanszírozás helyzetét, a jogalkotást és a szakmapolitika formálását. Az alapellátásban jelenleg dolgozó orvosok szakképzettsége megfelelő. Munkaterhelésük a betegforgalom, a sok adminisztratív feladat és a lakosság alacsony egészségkultúrája miatt nagy. Bár az utóbbi években nőtt a finanszírozás, ennek összege még továbbra sem vonzó. A problémák megoldását az alapellátás prioritásként való kezelésében, már az orvosképzésben is megjelenő, vonzó életpályamodell kialakításában, a szakmai műhelymunkára épülő jogalkotásban, a koncepcionális tervezésben, a hatásvizsgálaton alapuló döntés-előkészítésben, a megfelelő minőségbiztosítási rendszer kiépítésében, a racionális szintre csökkentett adminisztrációban, a helyi igényeken alapuló új ellátási struktúrákban látja, igényelve az egyértelmű szakmapolitikai állásfoglalást és kommunikációt. A magasabb színvonalú alapellátás egyértelműen előnyösebb lenne az ország lakosságának. Orv Hetil. 2019; 160(24): 926–935. | Abstract: Trends and the main problems since the introduction of primary care (PC) system in Hungary (1992) were evaluated. Shortage of human resources, reduced professional competences, enormous administrative burden, and inappropriate health policy is described. There are no primary care guidelines and reliable quality indicators. Professional education of family physicians, working nowadays in the PC system, is appropriate. Their workload and the number of patients’ visit are high, mainly because of the low health literacy in the general population and due to the administrative requirements. Although financing has been increased in the previous years, it is less than desired. PC needs a priority in the healthcare system; providers need higher income and attractive professional carrier, more focus to PC in the undergraduate education. Legislations in PC should be based on conceptual planning and consensus of professional bodies. Decision making needs a previous evaluation of expected outcomes, quality insurance should be developed, appropriate performance payment, less and rational administrative tasks, new structures of PC provision should be implemented respecting the local needs, supported by a clear communication of policy makers. PC system at higher level could have more benefit for the population. Orv Hetil. 2019; 160(24): 926–935.

Actions (login required)

Edit Item