A bűnözői életnarratíva konstrukciói és kapcsolatuk az érzelmekkel = Constructions of Offender Life Narratives and Their Relationship with Emotions

Kovács, Zsuzsanna and Boros, János and Patyi, Dániel and Szucsáki, Melinda (2019) A bűnözői életnarratíva konstrukciói és kapcsolatuk az érzelmekkel = Constructions of Offender Life Narratives and Their Relationship with Emotions. Magyar Pszichológiai Szemle, 74 (2). pp. 143-161. ISSN 0025-0279 (print); 1588-2799 (online)

Preview

Text 0016.2019.74.2.2.pdf Download (172kB) | Preview

Abstract

Háttér és célkitűzések: Canter és Youngs (2009; Youngs és Canter, 2012) munkásságára támaszkodva a bűnözők kriminális identitásának és emocionális élményének kapcsolatát kívántuk feltárni vizsgálatunkban. Módszer: Youngs és Canter (2012) interjúmódszerét alkalmaztuk kutatásunk során, melynek eredményeként kimutattuk a magyar bűnelkövetők mintájában is azt a négy narratívatípust (Bosszúálló, Profi , Tragikus hős, Áldozat), amelyet a szerzők leírtak (vö. Boros, Kovács, Zs., Patyi, Szucsáki és Kovács, K., 2017). Kiegészítettük a típusok jellemzését a bűncselekmény-narratíva, a kriminális előtörténet és demográfiai adatok alapján. Megvizsgáltuk a négy narratívatípus érzelmi szerveződését. Az érzelmi kérdőív kvantitatív elemzését és a narratívumok tartalomelemzését végeztük el. Eredmények: A bűncselekmény közben átélt érzelmi élményről való utólagos beszámolóban az érzelmek a hatalom dimenziója mentén szerveződnek. A Profik esetében kevesebb negatív érzelem jelenik meg, mint a többi három típusnál. Az életnarratívum megkonstruálása az elvárt jellegzetességek szerint alakult, a Profik a redemptív, pozitívba hajló, a Bosszúállók a kontaminációs, negatívba hajló narratívaszerveződést mutatták, míg az Áldozatok elhárító jelleggel a negatív eseményeket ignoráló, kizárólag a pozitív eseményekre fókuszáló történetszövést preferálták. Következtetések: A bűnelkövetők narratívaszerveződésében jól azonosíthatók az identitás-konstruálás érzelmi vetületei, amelyek segítségünkre lehetnek a társadalmi visszailleszkedési programok megtervezésében. Background and aims: Based on Canter and Youngs’ (Canter and Young, 2009; Youngs and Canter, 2012) work, our aim was to reveal the relationship between criminal identity and emotional experience of offenders. Method: We used Youngs and Canter’s (2012) interview method, we replicated their four narrative type (Revenger, Professional, Tragic hero, Victim) in a sample of Hungarian offenders (cf. Boros et al., 2017). We boradened the characterization of the types by data of criminal narratives, criminal history, and demographic characteristics. We studied the emotional pattern of the four narrative types. We performed a qualitative analysis of the emotional questionnaire and a conduct analysis of the narratives. Results: When criminals report the emotional experience of their offence, emotions are organized on the dimension of potency. Professionals’ emotional pattern is less negative than the other three types’. Construction of life narratives supported our hypothesis: Professionals showed a redemptive, Revengers showed a contaminated construction of narratives, and Victims preferred ignoring negative events and focusing only on positive events in their narratives. Conclusion: We can clearly identify emotional characteristics of identity construction in criminals’ narratives that can be helpful in planning reintegration programs.

Actions (login required)

Edit Item