Pető, Ákos and Serlegi, Gábor and Krausz, Edina and Jaeger, Mateusz and Kulcsár, Gabriella (2016) Régészeti talajtani megfigyelések „Kakucs–Turján mögött” bronzkori lelőhelyen II.: Az árokrendszer. Agrokémia és Talajtan, 65 (2). pp. 225-242. ISSN 0002-1873
|
Text
0088.2016.65.2.4.pdf Download (1MB) | Preview |
Abstract
A középső bronzkori (ca. 2000/1900—1500/1450 cal BC) Vatya-kultúra erődített, több rétegű tell-településekből, változó méretű és jellegű nyíltszíni telepekből álló településhálózatainak talajtani és földtani képződményei egyaránt értékes elemei kulturális és természeti örökségünknek. Az ún. „földvár“ talajtani és környezettörténeti jelentősége abban áll, hogy eltemetett talajokat, illetve az emberi megtelepedés eredményeképpen létrejött és módosult antropogén üledékrétegeket rejtenek. Ezek vizsgálata környezettörténeti, illetve az emberi környezetalakítással kapcsolatos következtetéseknek nyitnak teret. „Kakucs—Turján mögött“ lelőhely a Kiskunsági-homokhát, a Pesti hordalékkúp-síkság, illetve a Pilis—Alpári-homokhát találkozásánál fekszik, közvetlenül az ócsai Turjánvidék szomszédságában. A térképező talajtani fúrás eszközének alkalmazásával lehetőségünk nyílt arra, hogy feltérképezzük a bronzkori település talajtani, illetve sekélyföldtani viszonyait. Ennek érdekében egy olyan nagyfelbontású és célzott fúrási tervet dolgoztunk ki, amely amellett, hogy alkalmas a terület részletes és pontos talajtani, üledéktani és rétegtani viszonyainak feltérképezésére, segíti a régészeti lelőhely fejlődéstörténetének, illetve tafonómiájának megértését is. A nagyfelbontású térképező fúrással, helyszíni talajvizsgálati módszerekkel, valamint alapvető laboratóriumi mérések elvégzésével meghatároztuk és leírtuk a lelőhelynek a fedő talajképződmény alatti antropogén hatásra kifejlődött és módosult talajainak, valamint üledékeinek vertikális és horizontális kiterjedését. Ennek keretében vizsgáltuk a hármas tagolású lelőhely kerítőárkainak betöltését. Eredményeink arra utalnak, hogy a közel 4–4,5 méteres mélységű egykori árkok a korabeli felszíni talajtakaróra jellemző nagyobb humusz és szerves anyag tartalmú rétegekkel töltődtek fel. Emellett, olyan — a fokozatos betöltődés morfológiai jegyeiként meghatározott — (mikro)rétegeket is sikerült felismerni a bolygatatlan fúrómagokban, amelyek a vízzel időszakosan feltöltődött árkokban rakódhattak le. A nagyfelbontású térképező fúrással végzett felmérés alapján sikerült megrajzolni egy homok textúrájú talajtani környezetben elhelyezkedő és ebben fejlődő, majd pusztuló lelőhely rétegtani viszonyait, illetve lehetséges fejlődéstörténetét. | Based on the similar ceramic style and typography, the homogenous cultural identity that emerged during the Middle Bronze Age (app. 2000/1900–1500/1450 cal BC) in the central territory of the Carpathian Basin is called Vatya culture. The settlement network of the Vatya culture implies fortified, multi-layered tells and open air horizontal settlements in various size and inner structure. These archaeological sites are not only important parts of the cultural heritage of the Carpathian Basin, but are significant elements of the natural heritage. The importance of these structures lies within the potential of studying their buried soils and anthropogenic sediments. Data gained by the means of soil scientific methods not only form the basis of environmental historical conclusions, but reveals mosaics of the interaction between ancient human populations and their environment. The geophysical prospection and the field walking of the locality helped to locate and identify the tripartite settlement of Kakucs—Turján mögött archaeological site. The site, which lies on the border of different geographical micro-regions and at the conjunction of dissimilar natural environments, was identified as belonging to the Vatya culture. By means of shallow geological/geoarchaeological corings the stratigraphy of Kakucs—Turján mögött was described. To accomplish this, high resolution and focused coring series were planned based upon the geophysical prospection map of the site. The coring series aimed at precisely identifying the soil properties, the stratigraphy of the anthropogenic and natural sediments of the settlement and its surroundings, and also to facilitate our understanding of the site formation processes. In this paper — as a follow up of the previous one, which focused on the general stratigraphy and taphonomy of the site — we introduce the result of the ditches and the cistern-like feature, which were probably related to the hydrological system of the circular ditches surrounding the site. Both the inner and the outer ditch were found to be 4–4.5 meters deep at their original state. The morphological characteristics of the infill layer of the ditches underlined that these features were filled up gradually. Moreover the organic matter input of the ditch infill layers suggests contemporary erosion process in the filling up the features. By implementing high-resolution coring series, we were able to precisely identify the stratigraphy of Kakucs—Turján mögött archaeological site, and based on the preliminary results the possible processes of site formation of this Bronze Age settlement was also specified.
Item Type: | Article |
---|---|
Subjects: | S Agriculture / mezőgazdaság > S1 Agriculture (General) / mezőgazdaság általában > S590 Soill / Talajtan |
Depositing User: | Ágnes Sallai |
Date Deposited: | 19 Mar 2020 08:26 |
Last Modified: | 19 Mar 2020 08:26 |
URI: | http://real.mtak.hu/id/eprint/107314 |
Actions (login required)
Edit Item |