Metaforikus névadás

Reszegi, Katalin (2020) Metaforikus névadás. NÉVTANI ÉRTESÍTŐ, 42. ISSN 0139-2190 (nyomtatott); 2064-7484 (online) (In Press)

Text Metaforikus névadás.pdf - Draft Version Restricted to Registered users only Download (420kB)

Abstract

Írásomban — a kognitív metaforaelmélet és a metaforikusan használt tulajdonnevek problematikájának rövid áttekintését követően — a metaforikus névadás kognitív mechanizmusait tárgyalom a hely¬nevekre fókuszálva. A kognitív nyelvészet felfogásában a metafora olyan általános kognitív mechanizmus, amely alapvető szerepet játszik az emberi gondolkodásban és megértésben, a társadalmi, kulturális és pszichológiai valóságunk megalkotásában, s átszövi a nyelvhasználatunkat. Ennek egy sajátos típusa a névadásban is megnyilvánul, és egy nem túl népes, ám mégis jelentős névtípus alapjául szolgál. Egy-egy ilyen névforma megalkotása a direkt leírás, illetve a konvencionalizált sémákon alapuló metonimikus névadás helyett a beszélő nyelvi kreativitását, a domináns névtípusok modelljétől való elszakadást igényli. Az ide tartozó neveken belül is különböző típusokat különböztethetünk meg ugyanakkor. A tipikus, alak¬ra utaló közszói eredetű metaforikus nevek mellett esetenként komplexebb meg¬feleltetésekkel számolhatunk, s az asszociációk több közeli hely, objektum összekapcsolódó névadását együttesen is eredményezhetik. A metaforikus névadás alapjául helynevek is szolgálhatnak, ami a nevek komplex jelentésszerkezetét támasztja alá. Annak ellenére, hogy a metaforikus nevekre jórészt csak az élőnyelvi gyűjtésekből vannak példáink, a történeti névanyagból csupán néhány név sorolható ide, nyilvánvalóan régi, ősi névtípussal van dolgunk, a névadás ugyanis olyan általános kognitív mechanizmuson alapul, amely feltehetően egyidős az emberiséggel.

Actions (login required)

Edit Item