Betudás a nemzetközi humanitárius jogban

Kajtár, Gábor (2020) Betudás a nemzetközi humanitárius jogban. KÖZJOGI SZEMLE, 13 (3). pp. 29-37. ISSN 1789-6991

Text KJSZ_2020_3_beliv_nyomdai_29-37_Kajtar.pdf Restricted to Repository staff only Download (473kB)

Abstract

Eredetileg a nemzetközi humanitárius jog normái csak nemzetközi fegyveres konfliktusokra vonatkoztak, mivel az államok a területükön zajló polgárháborúkat, felkeléséket, azok leverését és az e csoportokkal szemben történő fellépés módját belügyüknek tekintették. A szuverenitás eredeti, abszolútnak tekinthető terjedelme szűkülésének tendenciája a nemzetközi humanitárius jog területén is egyértelműen kimutatható: míg az 1860-as évek közepéig az államok a nemzetközi fegyveres konfliktusaik során sem engedtek beleszólást a háborúzás módjába, addig a hágai (1899, 1907) majd pedig genfi jog megjelenésével ez a helyzet egyértelműen megváltozott. Az 1949-es Genfi egyezmények közös 3. cikke pedig egy paradigmaváltás kezdetét is jelezte: ahogy elfogadásra került a nemzetközi fegyveres konfliktusokat átfogó módon szabályozó négy genfi egyezmény, megjelent a nem nemzetközi fegyveres konfliktusokat szabályozni célzó első nemzetközi jogi norma, amelyet „miniegyezménynek” is szoktak nevezni, mivel egy rendelkezésbe sűríti a genfi e gyezmények legfontosabb alapnormáit, amelyek nem nemzetközi fegyveres konfliktusokra is irányadóak. Az igazi áttörést az 1949-es genfi egyezményeket kiegészítő és a nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló II. jegyzőkönyv, valamint a nemzetközi szokásjog ez irányú fejlődése jelentette. A humanitárius nemzetközi jog fejlődése és nemzetközi, valamint nem nemzetközi fegyveres konfliktusokra való alkalmazhatósága kiemelten fontos kérdéssé tette annak eldöntését, hogy mikortól (és meddig) beszélhetünk fegyveres konfliktusról, és azon belül is nemzetközi és/vagy nem nemzetközi fegyveres konfliktusról. Azaz a fegyveres konfliktusok kirobbanásának és azok klasszifikációjának kérdése a nemzetközi humanitárius jog egyik legfontosabb és egyben legösszetettebb és legvitatottabb kérdéskörévé vált.A nemzetközi és nem nemzetközi fegyveres konfliktusok elhatárolásának kérdése az egyik legfontosabb és egyben legösszetettebb, legvitatottabb kérdése a nemzetközi humanitárius jognak. A kérdés eldöntésének nem kisebb a tétje, mint annak meghatározása, hogy mely humanitárius jogi normák alkalmazandók a konfliktusra és így a felekre és ennek következtében mely normák megsértése miatt kiket lehet büntető jogi felelősségre vonni.

Actions (login required)

Edit Item