Konvencionális-cselekvésmegértés és a humán kulturális ismeret-átadás mechanizmusai 3,5 és 5 éves korban. = Interpretation of conventional actions and the mechanisms of human cultural knowledge transfer in 3.5 and 5 years of age.

Topál, József and Egyed, Katalin and Kampis, Dóra and Király, Ildikó and Koós, Orsolya and Krekó, Kata and Kupán, Krisztina (2012) Konvencionális-cselekvésmegértés és a humán kulturális ismeret-átadás mechanizmusai 3,5 és 5 éves korban. = Interpretation of conventional actions and the mechanisms of human cultural knowledge transfer in 3.5 and 5 years of age. Project Report. OTKA.

Preview

PDF 76043_ZJ1.pdf Download (119kB) | Preview

Abstract

A kutatás során arra kerestük a választ, hogy a humán kulturális evolúciót milyen társas- és értelmi képességek teszik lehetővé. Kortárs tanulási láncok vizsgálatával kimutattuk, hogy az eredeti feltevéssel ellentétben a gyerekek inkább a saját interpretatív mechanizmusaikra támaszkodva értelmezik a látott eszközcselekvést és nem utánzásra érdemes kulturális tudásként. A relevancia utánzásban betöltött szerepét 1- és 2 éveseken vizsgálva úgy találtuk, hogy viselkedésüket a demonstrátor pedagógiai szándéka, a kommunikáció releváns elemeinek kiemelése vezérli, valamint késleltetett utánzási helyzetben hajlamosak az eredetileg elsajátított viselkedést bemutatni még akkor is, ha a korában releváns elsajátított elem időközben irrelevánssá válik. Mindez a racionális utánzás modelljének újrafogalmazását teszi szükségessé. A továbbiakban úgy találtuk, hogy már 10 hónapos korban képesek monitorozni mások tudattartalmát és ezt az ismeretet mások viselkedésének bejóslására használják. De nem képesek ezt a két információt személyhez kapcsoltan integrálni. A fejlett tudatelmélet egyedfejlődési kialakulásának ez az információ-összeépítés lehet a kulcsa. Az ismeret-átadás mechanizmusainak és evolúciójának vizsgálata kapcsán párhuzamos kutya-gyermek vizsgálatokban teszteltük a természetes pedagógia hipotéziséből következő predikciókat. Rámutattunk azokra a funkcionális analógiákra, melyek a kutyák és csecsemők osztenzív-kommunikatív jelzésekre való érzékenységében mutatkoznak meg. | In order to reveal the mechanisms of social transmission of knowledge, preschoolers were observed in transmission chain experiments. In contrast to our expectations the observed object manipulations were not interpreted by the ‘tutee’ as culturally relevant knowledge; children rather relied on their own cognitive interpretive mechanisms. Studying the role of contextual relevance in imitation we found that 14-month-olds’ behavior is governed by the cues that signal the model’s intent to teach and these serve to guide infants’ relevance-reading process. Moreover it seems that 2-year-olds selectively imitate the necessary components of observed tool use, but then stick to their original strategy irrespectively of the change in the contextual cues. These findings point to formerly unknown aspects of the rational imitation account. We have also found that infants can use the perspectives and beliefs of others to interpret their actions but they do not encode the difference between others’ and own perspective. Such limitation may serve an important function, allowing infants to acquire information through the perspectives of others in the form of non-differentiated, universal access to general information. In order to study the evolutionary roots of social transmission of knowledge in humans, we have also tested the predictions of the natural pedagogy account in comparative studies of dogs and human infants. Our findings reveal infant-analogue social competence in dogs.

Actions (login required)

Edit Item