Jobban tudják-e az okos szavazók? Az iskolázottság, a hírfogyasztás és a politikai érdeklődés szerepe a pártos elfogultság alakulásában

Patkós, Veronika and Szántó, András (2020) Jobban tudják-e az okos szavazók? Az iskolázottság, a hírfogyasztás és a politikai érdeklődés szerepe a pártos elfogultság alakulásában. POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE, 29 (4). pp. 55-81. ISSN 1216-1438

Preview	Text psz.pdf Download (708kB) | Preview
Preview	Text Manuscript_Okos szavazók_hu.pdf - Draft Version Download (499kB) | Preview

Abstract

Az elmúlt években több olyan jelentős munka is született, amely átfogóan foglalkozott a választók tájékozottságának, politikai szofisztikáltságának problémájával és annak demok- ratikus működésre gyakorolt hatásával. E munkák egy része feltételezi, hogy a szofisztikáltság (amelynek legfontosabb dimenziói a politikai érdeklődés, a politikai hírfogyasztás, illetve az iskolázottság) hatása előnyös az állampolgári politikai ítéletek minőségére. Ez a meg- látás abból indul ki, hogy a szofisztikáltság csökkentheti a tájékozatlanságot és ezáltal a pártos részrehajlást is. Ebből következően, a szofisztikáltság magasabb szintje kedvezőbb társadalmi kimenetekhez vezet (Brennan, 2017; Somin, 2016). Ezzel szemben Achen és Bartels (2016) úgy érvelnek, hogy a szofisztikált állampolgárok gyakran még elfogultabbak, mint a nem szofisztikáltak. Ezen értelmezéssel összecseng a témában született empi- rikus kutatások domináns részének megállapítása, amely szerint a szofisztikáltság és az elfogultság között fordított kapcsolat áll fenn, vagyis a szofisztikáltabb állampolgárok sok esetben valóban elfogultabbaknak tűnnek. A tanulmány ezt a központi kérdést kívánja megvizsgálni és az iskolázottság, a politikai információszerzés és a politikai érdeklődés elfogultságra gyakorolt hatására reflektál. A kérdés megválaszolásához a European Social Survey adatbázisát elemeztük. Az eredmények azt mutatják, hogy a pártos elfogultság független az iskolázottság szintjétől, azonban szorosan összefügg a politikai érdeklődés és a politikai hírfogyasztás szintjével. Az eredmények így teljes mértékben alátámasztják Achen és Bartels (2016) megállapítását a szofisztikáltság hatásával kapcsolatosan.

Actions (login required)

Edit Item