A délszláv „nemzetállam” viszonya a magyar nemzetiséghez különös tekintettel a Drávaszögre és a Muravidékre

Bali, Lóránt and Matucza, Balázs (2021) A délszláv „nemzetállam” viszonya a magyar nemzetiséghez különös tekintettel a Drávaszögre és a Muravidékre. MEDITERRÁN VILÁG. pp. 1-9. ISSN 1787-7350 (Submitted)

Preview

Text A delszlav nemzet allam viszonya.pdf Download (382kB) | Preview

Abstract

A Drávaszög és a Muravidék a trianoni békediktátumot követően közel hetven évig egy és ugyanazon államszövetség területét képezte. Ennek ellenére a szomszédos új délszláv állam, a Szerb – Horvát – Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia keretei között sajátos „életutat” jártak be. A tanulmány célja, hogy feltárja és bemutassa a hasonlóságok és különbségek főbb aspektusait. A két világháború közötti és a második jugoszláv nemzetiség politika az országon belüli etnikai homogenizációt tartotta a céljának ezzel a délszláv népelem dominanciáját növelve. Ezen törekvéseit kolonizációval, kitelepítésekkel, hol csak azok ösztönzésével, több esetben pedig erőszakos módszerekkel. A hetvenes-nyolcvanas évek enyhülést hoztak a nemzetiségpolitikában, a látszólagos önrendelkezés egyre jobban érvényesült a mindennapokban is. A magyar nemzetiség számarányának változását, asszimilálódását az államszocialista időszak utolsó évtizedeiben a gazdasági környezet megváltozása, a piacgazdaság egyes elemeinek az érvényesüléséből fakadóan a vendégmunkások Nyugat-Európába való kiáramlása befolyásolta a legjobban. Mindkét térség mintapéldája lehet annak, hogy az asszimilációs folyamatok miképpen erodálták egy – egy mára már csak tíz – húsz ezres közösség társadalmi kohézióját és léptek a kétnyelvűség nemzeti identitást gyengítő talajára.

Actions (login required)

Edit Item