Intencionalitás és a közgazdaságtan fogalmai

Róna, Péter (2021) Intencionalitás és a közgazdaságtan fogalmai. REPLIKA (121). pp. 233-248. ISSN 0865-8188

Preview

Text replika_121-122-15_rona.pdf Download (164kB) | Preview

Abstract

A természettudományokkal ellentétben a közgazdaságtannak nincs ontológiai szempontból objektív tárgya, mivel – szemben az anyaggal – a gazdasági élet az intencionalitás eredménye. Tudatos emberi szándék hiányában nincs gazdasági esemény. A gazdasági eseménynek van az ember által kijelölt célja és jelentése; a természeti jelenségeknek nincs. A modern közgazdaságtan úgy próbálja áthidalni ezt a problémát – azaz az ontológiai szempontból objektív tárgyak hiányát –, hogy a gazdasági élet szándékos tárgyait egy helyettesítő valóságra cseréli le, ahol a tárgyak – mint például a „foglalkoztatás”, a „kamat”, a „pénz”,a „marginális hasznosság”, az „egyensúly”, és így tovább – állítólag az ontológiai objektivitás jellemzőivel vannak felruházva a modellek speciálisan kifejlesztett eszközalapú nyelvének segítségével, hogy így olyan tárgyakat hozzon létre, amelyek alkalmasak általánosságban a tudományos vizsgálatra és különösen a mérésre. De a modern közgazdaságtan eszközalapú nyelvezete épp oly szándékos, mint a klasszikus közgazdászok által használt hétköznapi nyelv; azt a valóságot testesíti meg, amely a tárgya, és nem a rajta kívül álló valóságot reprezentálja. A reifikáció vagy eldologiasítás – azaz a gazdasági folyamat dinamikájának statikus tárgyakká alakítása – ideológiát rejt a tudományosság álarca mögé. A gazdasági események szubjektív ontológiája szükségszerűen azt jelenti, hogy a közgazdaságtan nem analitikus, hanem leíró erkölcstudomány.

Actions (login required)

Edit Item