Honfoglalás-anatómia. Anonymus honfoglalás történetének egy eddig ismeretlen keleti párhuzama: a Karakitaj Birodalom alapítása

B. Szabó, János (2022) Honfoglalás-anatómia. Anonymus honfoglalás történetének egy eddig ismeretlen keleti párhuzama: a Karakitaj Birodalom alapítása. In: "Hadak útján" A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIX. konferenciája. = 29th Conference of scholars on the Migration Period. MŐK Kiadványok 4.1; Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 24.1 . Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Kutatócsoport; PPKE BTK Régészettudományi Intézet; Martin Opitz Kiadó, Budapest, pp. 491-497. ISBN 9789639987753

Preview

Text _27B_Szabo-web.pdf Download (272kB) | Preview

Abstract

A hazai mainstream középkorkutatás számára már rég evidenciának számít, hogy Anonymus Gesta Hungarorumának honfoglalás története pusztán fikció. Az azonban kiváló tudósok egész sorát izgatta, hogy egyfajta „virágnyelven” nem adott-e elő mégis Anonymus egy releváns történetet a későbbi korszakokra, leginkább saját korára nézve. Írásunkban ettől a – mostanra tehát már szinte megszokottnak tekinthető – metódustól eltérő módon nem a Magyar Királyság 11–12. századi belviszonyaiban, vagy a bizánci császárság nagyhatalmi törekvéseiben keresünk Anonymus szövegének értelmezéséhez támpontokat, hanem annak narratív vázát kíséreljük meg összehasonlítani egy távoli, ámde a történettudomány jelenlegi állása szerint valós „honfoglalás” narratívájával. Jelenlegi vizsgálódásunk kiindulópontja ez esetben a távoli Észak-Kína és a mai Mongólia területe, ahol az 1120-as években a mai Mandzsúriában élő dzsürcsik megdöntötték a kitan Liao-dinasztia (907–1125) birodalmát. Az összeomlás időszakában azonban a kitan uralkodócsalád egyik tagja, Jelü Tasi herceg 1124-ben előbb a birodalom legnyugatibb szegletében összegyűjtötte az elérhető erőforrásokat, majd népével nyugatra vándorolt és Belső-Ázsiában hamarosan új birodalmat alapított. A szembeszökő hasonlóságok értékelése – a további és igen szerteágazó kutatások szükségességét látva – egyelőre még nem lehet munkánk célja. Jelen esetben így csupán egy, a modern tudományosság által megtörténtnek minősített, 12. századi eseménysor, a kitan „honfoglalás” és az Anonymus „regényes gesztájában” szereplő honfoglalás-narratíva szemléletének szembeötlő rokon vonásaira kívántunk rámutatni.

Actions (login required)

Edit Item