„Az avar honfoglalás s ami utána következett”. A periférikus Erdélyi-medence és az „avarizáció” kultúrszociológiai jelensége (6‒7. század). Módszertani megjegyzések

Gáll, Erwin (2022) „Az avar honfoglalás s ami utána következett”. A periférikus Erdélyi-medence és az „avarizáció” kultúrszociológiai jelensége (6‒7. század). Módszertani megjegyzések. In: "Hadak útján" A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIX. konferenciája. = 29th Conference of scholars on the Migration Period. MŐK Kiadványok 4.1; Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 24.1 . Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Kutatócsoport; PPKE BTK Régészettudományi Intézet; Martin Opitz Kiadó, Budapest, pp. 325-367. ISBN 9789639987753

Preview

Text _18Gall-web.pdf Download (5MB) | Preview

Abstract

Az avar politikai ethnosz, egy nem római gyökerekkel rendelkező politikai-katonai hatalom Kárpát-medencei megjelenése, a régió politikai intézményrendszerének fejlődését néhány száz évre más irányba fordította. Az 568-utáni időszak, az aktív (déli), a Kelet-Római Birodalom irányában indított aktív külpolitika mellett, az avar hatalmi struktúra Kárpát-medencei hálózatának kiépítéséről szólt. E hatalmi hálózatok gyors létrehozása alapján érthetőek meg a kaganátus politikai és katonai sikerei, amelyben különféle entitások, népességek vettek részt. Jól kitapinthatóan azonban fogalomzavar létezett/létezik az akkulturáció és asszimiláció terminológiájának használata esetében, de nem teljes mértékben van tisztázva a strukturális integráció fogalma sem. Az avar elit hatalmi hálózatrendszere az akkulturációs és integrációs folyama- tok generátora volt. A szimbolikus társadalmi értékkonfliktus síkban a „mi” képet hódító entitás a katona- politikai hálózatai révén terjesztette ki szakaszosítottan, azonban mindez a társadalmi mezőben a „vertikális” csoportidentitáshoz köthetően magyarázható. Maga a folyamat azonban mikrorégióról mikrorégióra más-más képet mutathat, a kulturális elhatárolódás vagy pedig kulturális közeledés vagy közelítés, akkulturáció, illetve identitásbeli asszimiláció lehetősége esetről esetre változhatott, a földrajzi közelségek, illetve távolságok megszabhatták e szociológiai jelenségek jellegét, társadalmi méretét, dinamizmusát, mélységét, kezdődően a felszínes divatelemek átvételétől az identitások megváltozásáig. Tehát: az „avarizáció” tér- és helyzetfüggő volt. E komplex szociálpszichológiai jelenségnek a kaganátus hatalmi elitje (ebben az esetben temetkezési kultúra) a generátora, az elterjesztői-átvevői generátorkommunikátorai pedig az avar hatalmi hálózati rendszer centrális és perifériális működtetői voltak. E kutatási stádium szintjén az mondható el, hogy a különféle elméleti konstrukcióink (közöttünk a mienk is) akkor lehetnek megalapozottabbak, ha a fel- tárt leletanyag régészeti közlésével párhuzamosan sor kerül komplexebb vizsgálatára. Alaposabb, hitelesebb észrevételekkel, nagyobb dimenziójú szintéziseket e feladatok elvégzése után írhatunk.

Actions (login required)

Edit Item