A magyar etnogenezis kutatásának problémái (A kora középkori uráli-szibériai anyag alapján)

Matvejev, Natalja P. and Zelenkov, Alekszandr Sz. and Gyóni, Gábor (2022) A magyar etnogenezis kutatásának problémái (A kora középkori uráli-szibériai anyag alapján). In: "Hadak útján" A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIX. konferenciája. = 29th Conference of scholars on the Migration Period. MŐK Kiadványok 4.1; Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 24.1 . Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Kutatócsoport; PPKE BTK Régészettudományi Intézet; Martin Opitz Kiadó, Budapest, pp. 523-540. ISBN 9789639987753

Preview

Text _30Matvejeva-web.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

A cikkben áttekintésre kerülnek Nyugat-Szibéria korai középkori kulturális-történelmi folyamatai a magyar etnogenezis kontextusában. A szerzők kritikusan viszonyulnak ahhoz a nézethez, amely kizárólag az erdős sztyeppi, vaskori szargatkai kultúrához köti a magyarok feltételezett nyugat-szibériai őshazáját. A bakalszkojei, potcsevasi, karimi régészeti kultúrák elemzése polietnikus, társadalmi értelemben is gyorsan változó, kiterjedt külső kapcsolatrendszerrel rendelkező népességet sejtet a 3–8. századig terjedő időszakban, akár enklávé-szerű képződményeket létrehozó türk infiltrációval is számolva. A szerzők szerint tehát, V. A. Ivanov véleményét támogatva, több középkori kultúra is megfeleltethető az Urál térségét aztán elhagyó, távozásakor már politikai értelemben is szervezett Hetumoger szövetség tárgyi-anyagi kultúrájá- nak „megragadására”. A következő kutatások feladata lesz, hogy a Tobol-vidék erdős sztyeppi övezetére kiterjedő bakalszkojei kultúrát, az Irtis menti erdős sztyeppi potcsevasi kultúrát, a dél-uráli karajakupovói kultúrát e hipotézisre reagálva is tanulmányozza, összefüggésben azzal a felvetéssel is, hogy a tulajdonkép- peni magyar nép kialakulása viszonylag gyorsan mehetett végbe, jelentős részt külső hatásra.

Actions (login required)

Edit Item