Néhány iránymutatás Kelet- és Közép-Európa nagyvárosainak tanulmányozásához

Rechnitzer, János (2022) Néhány iránymutatás Kelet- és Közép-Európa nagyvárosainak tanulmányozásához. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI STRATÉGIAI FÜZETEK, 19 (3). pp. 14-26. ISSN 1786-1594

Preview

Text strategiaifuzetek2022-3_014.pdf Download (699kB) | Preview

Abstract

A magyar regionális tudomány a kilencvenes évek kezdett el foglalkozni Kelet-Közép-Európa területi folyamatai. A kutatások első fázisában rendszerváltozások előtti és utáni időszak összehasonlítása történt meg. A témakör kutatásának elindítója Enyedi György volt, aki rendszerezte a legfontosabb változásokat a területi szerkezet átalakulásában. Illés Iván monográfiában mutatta be a nagytérség sajátosságait. Vizsgálataiban nagy hangsúlyt kapott a nagyvárosok átalakulása, így a privatizációs folyamatok, a külföldi működő tőke megjelenése, a gazdasági szerkezet átalakulása, a népesség mozgás mérséklődése, valamint a városszerkezet átrendeződése. Horváth Gyula kutatási már a regionalizáció szempontjai alapján elemzi a nagytérséget és annak városhálózatát. Kutatási hívják fel a figyelmet a felsőoktatás és kutatásfejlesztés különbözőségeire a kelet-közép-európai országokban, azok nagyvárosaiban. Két fontos tényezőt elemünk ki a széles magyar irodalmi bázisból. Az első fővárosok helyzete, hiszen ezen országközpontok kerülnek be lényegében az európai városhálózat rendszerébe. A fővárosok gazdasági, társadalmi és intézményi aktivitása kiemelkedő az elmúlt harminc esztendőben, így a városok közötti különbségek is jelentősen növekednek. A másik a társadalmi szerkezet változása, ebben sok azonosság figyelhető meg a nyugat-európai nagyvároshálózattal. A dolgozatban összefoglaljuk az alapvető megállapításokat a kelet-közép-európai nagyvárosi hálózatra vonatkozóan.

Actions (login required)

Edit Item