A társadalmi hatásmérésről : A civil-nonprofit szervezetek körében végzett hatásmérési projektek alapján = Social Impact Assessment – Based on social impact assessment projects among nonprofit organisations

Bakó, Csaba (2022) A társadalmi hatásmérésről : A civil-nonprofit szervezetek körében végzett hatásmérési projektek alapján = Social Impact Assessment – Based on social impact assessment projects among nonprofit organisations. ÖNKÉNTES SZEMLE : ELMÉLET, GYAKORLAT, MÓDSZERTAN, 2 (3). pp. 30-57. ISSN 2786-0620

Preview

Text BAKÓ_ÖSZ_2022_03_44_69-4.pdf Download (611kB) | Preview

Abstract

A társadalmi hatásmérés kialakulása az 1970-es évekre nyúlik vissza. Az Amerikai Egyesült Államokban eleinte a nagy jelentőségű projektek elsődlegesen a népességre, foglalkoztatásra és a lakhatásra gyakorolt hatásait igyekeztek feltérképezni. A következő évtizedekben már egyre bővült a figyelembe vett hatások száma és időtávja és a hatásmérést használó szervezeti kör is. Az angolszász országokban mára a civil-nonprofit szervezetek széles köre számára ismertek a hatásmérési módszerek, és a donorok számára is kiemelt szemponttá vált a támogatott szervezetek eredményközpontú működése. Noha az elmúlt másfél évtizedben itthon is elérhetővé váltak a társadalmi hatásmérést bemutató alapvető irodalmak, de még nem beszélhetünk általánossá vált gyakorlatról, tapasztalataink szerint a szervezetek egy része legfeljebb az elégedettséget figyeli, elenyésző azok száma, akik szisztematikusan és rendszeresen mérik és értékelik a rövid- és hosszabbtávú hatásukat. Noha a jelen tanulmány keretein belül nincs lehetőségem egy teljeskörű módszertani útmutató biztosítására, de fő célom az, hogy részletes és gyakorlatias áttekintést nyújtsak a társadalmi hatásmérés fogalmáról, céljairól, módszereiről, amelyeket a könnyebb érthetőséget elősegítve valós példákkal illusztrálok. Szándékom ezzel az, hogy jelentős segítséget adjak a szervezetek vezetőinek, hogy az alapvető módszertani elemek megismerése révén megalapozott döntést tudjanak hozni a hatásmérés alkalmazását érintő kérdésekben. A hatásmérés fontos eszköz lehet a szervezet szakmai eredményessége és forrásszerzési potenciálja növeléséhez is. | The emergence of Social Impact Measurement dates back to the 1970-ies. In the US, initially the intent was to map the impact of major projects on the population, the employment, and housing. In the following decades, the scope and the time frame of considered impacts increased, along with the number of users. In Anglo-Saxon countries, a broad range of NGOs are familiar with these methodologies, and the result-based operation of their sponsored NGOs became a key consideration for their donors too. Although the literature of social impact assessment became available in Hungary during the last oneand-half decade, we still cannot view it as general practice; our experiences show that NGOs mostly focus on satisfaction at most, and the number of those who systematically evaluate short- and longterm impact is minimal. Though the current study does not provide comprehensive instructions in methodology, my objective is to present a detailed and practical overview of the concept, its aims, and methods, illustrated with real-life examples for better understanding. My intent is to offer meaningful support for leaders of organizations, to help them make well-grounded decisions on impact assessment questions through raising awareness to basic methodology elements. Social impact measurement can be an important tool to improve professional outcomes of NGOs and to increase their fundraising ability

Actions (login required)

Edit Item