Marsili, a „botanikus”

Ubrizsy Savoia, Andrea (2022) Marsili, a „botanikus”. EPHEMERIS HUNGAROLOGICA, 2 (1). pp. 75-100. ISSN 2786-3522

Preview

Text MKI_EH_II_01_005.pdf Download (349kB) | Preview

Abstract

Az a tény, hogy a növények a „Duna művében” (Danubius Pannonico-Mysicus, Ha- gae, 1726) kevés helyet kaptak és illusztrációk nélkül, azt sugallhatja, hogy a növé- nyek kisebb jelentőséggel bírtak Marsigli számára, mint a természet többi eleme. Talán ezért is nagyon kevesen írtak e téren érdemeiről, kivételek Baldacci (1930) botanikai és Ramsbottom (1970), Govi (1984), Cordella (2003) Marsigli mikológiai kiértékelései. Ennek okát abban kereshetjük, hogy a bolognai tudós-katona botanikai írásainak csak kis része került kiadásra, botanikai-mikológiai tanulmányainak eredménye legna- gyobb részt kézirat formájában maradt meg. Ezekben Marsili már leírja felismerését a Duna menti vegetáció tér- és időbeli dinamizmusáról, a szomszédos, de eltérő jellegű életközösségek szekvenciájáról. Módszerébe a történelmi-kulturális vonatkozásokat is belevonja, melyek kifejezésére a térképészet is lehetőséget ad. Marsiglit a kriptogám szervezeteknek tartott gombák, zuzmók és mohák eredete-sza- porodása foglalkoztatta, de mikroszkóppal végzett megfigyelései és kísérletei a spontán generáció elméletéhez vezették vissza, mely több kortársa (pl. Malpighi M.) számára túlhaladott koncepció volt.

Actions (login required)

Edit Item