Nemzetiségi parlamenti képviselet. Nemzetiségi képviselet Magyarországon és az utódállamok parlamentjeiben (1869–1918 / 1920–1990)

Bárdi, Nándor and Szabó, Csongor and Simon, Attila and Fedinec, Csilla and Dévavári, Zoltán and Ábrahám, Barna and Bíró, László and Popély, Árpád and Antal, Róbert and Kovács, Szabolcs and Ózer, Ágnes and Pap, József (2022) Nemzetiségi parlamenti képviselet. Nemzetiségi képviselet Magyarországon és az utódállamok parlamentjeiben (1869–1918 / 1920–1990). Országház Kiadó, Budapest. ISBN 978-615-5948-82-4

Text Nemzettiségi parlamenti képviselet_beliv_20221010_low.pdf Restricted to Registered users only Download (3MB)

Abstract

A dualista korszak szempontjából a kötet egyik újdonsága a nemzetiségi választókerületek differenciált bemutatása és a kormánypárti nemzetiségi képviselők számbavétele (Pap József). A mai magyar Közép-Európa- és kisebbségtörténeti kutatások talán legfontosabb területe: a Magyarországgal szomszédos országok magyarságpolitikája működtetőinek, a különböző nemzetépítés-típusok regionális konfliktusának feltárása. Ebben nagy lépésnek számít az 1918 előtti magyar parlament román, szlovák és délszláv képviselőinek 1920 utáni politikai küzdelmeinek bemutatása (Ábrahám Barna, Bíró László). Ugyanakkor árnyaltan közelítették meg azt az általános gyakorlatot, hogy az egykori kisebbségi tapasztalatokkal többségi helyzetbe került politikusok kisebbségpolitikai nézeteit a legritkább esetben jellemzi a nagyvonalúság. A két világháború közti magyar parlamenti képviselők személyes életútjának együttes bemutatásában és a magyar kisebbségi pártokon kívüli magyar politikai képviselet egyenrangú, nem normatív megközelítésében különösen sokat hoznak a csehszlovákiai tanulmányok (Fedinec Csilla, Simon Attila). Míg a romániai és a jugoszláviai esettanulmány inkább a politikai alkuk, a kijárások működésének bemutatásával hoz újat a magyar kisebbségtörténeti tanulmányok terén (Bárdi Nándor, Dévavári Zoltán, Szabó Csongor). Az 1945 utáni országtanulmányok az államszocializmus intézményrendszerének leírásában hiánypótlóak és különösen a lenini nemzetiségpolitika formális, arányos képviseleti elvét és annak felemás, a nagypolitika lehetőségeivel változó működését tárgyilagosan mutatják be (Antal Róbert, Fedinec Csilla, Kovács Szabolcs, Ózer Ágnes, Popély Árpád).

Actions (login required)

Edit Item